Vance Budapesten: Iránról, Ukrajnáról és Európáról beszélt

Forrás: Jonathan Ernst – Pool/Getty Images

J. D. Vance budapesti, az MCC-n elhangzott beszédében azt hangsúlyozta, hogy Washington gyors lezárást akar az iráni ügyben, de a mostani tűzszünet még rendkívül ingatag. Az amerikai alelnök emellett Ukrajnáról, az európai vezetők felelősségéről és a béketárgyalások esélyéről is határozott véleményt mondott.

J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatásának egyik legfontosabb megszólalásán arról beszélt, hogy Donald Trump mielőbbi, tartós rendezést akar az iráni konfliktusban, miközben az ukrajnai háború ügyében továbbra is a tárgyalásos megoldást tartja az egyetlen járható útnak. A felszólalás politikai súlyát az is növelte, hogy Vance az április 7–8-i magyarországi út során nyíltan kiállt Orbán Viktor mellett, és az MCC-ben is a szuverenitás, a béketárgyalások és az európai energiapolitika kérdéseit helyezte a középpontba.

Bírálat Európának, dicséret Orbánnak

A beszélgetésben Vance több ponton is élesen bírálta az európai politikai elit egy részét. Azt állította, hogy számos nyugat-európai vezető nem a békekötést, hanem a konfliktus elhúzódását segíti Ukrajnában, és szerinte az is érthetetlen, hogy Európa ennyi év után sem tudott nagyobb önállóságot kialakítani az energiaellátásban. Az alelnök úgy érvelt, hogy az energiapolitikai kiszolgáltatottság és a magas költségek mára stratégiai problémává váltak az unióban.

Vance emellett azt is kifogásolta, hogy európai kormányok és intézmények szerinte túl gyakran próbálnak nyomást gyakorolni a közösségi platformokra és a politikai vitákra. A magyar kormány álláspontjához igazodva ezúttal is a nemzeti szuverenitás jelentőségét hangsúlyozta, és Orbán Viktort olyan vezetőként írta le, aki következetesen képviseli ezt a megközelítést. A budapesti út egészét tekintve az amerikai alelnök megszólalásai jól illeszkedtek ahhoz a politikai üzenethez, amelyet a látogatás során több fórumon is képviselt.

Ukrajna maradt a legnehezebb ügy

Az ukrajnai háborúról szólva Vance azt a gondolatot emelte ki, hogy tartós megállapodást csak akkor lehet elérni, ha a felek közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül hajlandók egymással tárgyalni. Orbán Viktor szerepét ennek kapcsán kifejezetten pozitívan értékelte, és a békepárti megközelítés egyik következetes képviselőjeként beszélt róla. Az alelnök szavai szerint a háború lezárása továbbra is rendkívül nehéz, de Washington nem mondott le arról, hogy diplomáciai úton próbáljon előrelépni.

A budapesti megszólalás azért is kapott különös figyelmet, mert Vance a magyar választási kampány hajrájában érkezett az országba, és az Európai Uniót is bírálta amiatt, hogy szerinte befolyásolni próbálja a magyar politikai folyamatokat. Ezek a kijelentések több nyugati lapban is visszhangot váltottak ki, és tovább erősítették azt a képet, hogy a Trump-adminisztráció Magyarországot továbbra is kiemelt ideológiai partnernek tekinti Európában.

Iránnál most a tűzszünet a kulcsszó

A beszélgetés végén Vance már a frissen bejelentett, kéthetes iráni–amerikai tűzszünetről beszélt, amelyet törékenynek nevezett. Azt mondta, Washington megítélése szerint az Egyesült Államok elérte közvetlen katonai céljait, ezért most a diplomáciai rendezésen van a hangsúly. Ugyanakkor világossá tette, hogy az amerikai vezetés csak akkor lát esélyt tartós megállapodásra, ha Teherán jóhiszeműen vesz részt a tárgyalásokon.

Vance azt is jelezte, hogy Trump gyors eredményt vár az iráni ügyben, és nem akar elhúzódó, bizonytalan folyamatot. Az amerikai álláspont lényege szerinte most az, hogy a tárgyalásoknak esélyt kell adni, de a nyomásgyakorlás lehetősége továbbra sem került le a napirendről. A budapesti megszólalás így egyszerre szólt a Közel-Keletről, az ukrajnai háborúról és az Európán belüli stratégiai vitákról is.

Hirdetés