Trump azt üzente, egy egész civilizáció tűnhet el ma éjjel

Forrás: Alex Brandon-Pool/Getty Images

Donald Trump újabb kemény hangvételű üzenettel fokozta az Irán körüli nemzetközi feszültséget. A washingtoni nyomásgyakorlás nemcsak diplomáciai, hanem katonai és gazdasági következményeket is felvet a térségben.

Donald Trump újabb éles hangvételű bejegyzéssel fokozta a feszültséget az Egyesült Államok és Irán között. Az amerikai elnök kedden azt írta, hogy „ma este egy egész civilizáció eltűnik”, ha nem születik megállapodás, miközben továbbra is ultimátumot ad Teheránnak a Hormuzi-szoros újranyitására. Az AP beszámolója szerint Trump legutóbbi határideje kedd este 8 órára szólt keleti parti idő szerint, ami magyar idő szerint szerda hajnali 2 órát jelent. 

A tét a Hormuzi-szoros és az iráni infrastruktúra

A washingtoni álláspont lényege, hogy Iránnak újra meg kell nyitnia a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Trump az elmúlt napokban többször is azzal fenyegetett, hogy ha ez nem történik meg, akkor iráni erőművek, hidak és más kulcsfontosságú létesítmények válhatnak célponttá. Az AP szerint az elnök korábbi határidőit már többször eltolta, most azonban azt jelezte, hogy a mostani ultimátum végleges lehet. 

A Fehér Ház közben azt hangsúlyozza, hogy az amerikai műveletek célja Irán ballisztikusrakéta-kapacitásának gyengítése, haditengerészetének megtörése, valamint annak megakadályozása, hogy az ország nukleáris fegyverhez jusson. A hivatalos közlés szerint Washington az iráni rezsim katonai képességeinek felszámolását tekinti elsődleges célnak. 

Kemény szavak, növekvő nemzetközi aggodalom

Trump kijelentései a nemzetközi porondon is erős visszhangot váltottak ki. Az AP szerint António Guterres ENSZ-főtitkár arra figyelmeztetett, hogy a civil infrastruktúra elleni támadások a nemzetközi jog alapján tiltottak lehetnek. Az elnök ugyanakkor újságírói kérdésre azt mondta, nem tart attól, hogy az ilyen lépések háborús bűncselekménynek minősülhetnek. 

A helyzetet tovább élezi, hogy Irán a legutóbbi tűzszüneti javaslatot is elutasította, miközben a térségben már most is komoly katonai és humanitárius következményei vannak az összecsapásoknak. Az AP keddi tudósítása szerint Iránban légicsapások értek hidakat és egy vasútállomást is, az iráni hatóságok pedig fiatalokat szólítottak fel arra, hogy emberi láncokkal próbálják védeni az erőműveket. 

Az olajpiac is reagált

A konfliktus már messze túlmutat a katonai dimenzión. A Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság azonnal megjelent az energiahordozók árában is: az AP szerint kedden a Brent olaj ára 110 dollár, az amerikai nyersolajé pedig csaknem 113 dollár körül mozgott, ami jóval magasabb a háború előtti szinteknél. A piacok attól tartanak, hogy a szoros tartós lezárása az ellátási láncokat és a globális kereskedelmet is megzavarhatja. 

A következő órákban az lehet a döntő kérdés, hogy Teherán tesz-e gesztust a szoros ügyében, vagy az amerikai elnök beváltja a fenyegetéseit.

Hirdetés