Kína levegőbe emelte új teherszállító óriásdrónját

Forrás: Zhang Yao/China News Service/VCG via Getty Images

Levegőbe emelkedett a kínai fejlesztésű CY-8, amely a nagy teherbírású pilóta nélküli gépek új kategóriáját célozza. A félórás teszt során a mérnökök a fedélzeti rendszereket vizsgálták, miközben a típus közel 3000 kilométeres hatótávot és 3,5 tonnás terhelhetőséget ígér. A fejlesztés a logisztikában és a felderítésben is új lehetőségeket nyithat.

Kína új szintre emelte a teherszállító drónok fejlesztését: a Csangjing–8, röviden CY–8 első tesztrepülése sikerrel zárult a közép-kínai Csengcsouban. A héttonnás maximális felszállótömegre tervezett gép ezzel nemcsak a kínai drónipar egyik legnagyobb dobása lett, hanem a nemzetközi versenyben is komoly figyelmet kapott. 

A beszámolók szerint a drón mintegy 280 méteres gurulás után emelkedett a levegőbe, majd körülbelül 30 percet töltött repülésben, mielőtt stabilan földet ért. A teszt során a mérnökök több kulcsfontosságú rendszert ellenőriztek, köztük a repülésvezérlést, az avionikát, az energiaellátást, valamint a hajtóművek működését. Az első repülés célja nem a látványos bemutató volt, hanem annak igazolása, hogy a platform alkalmas a további tanúsítási és fejlesztési szakaszokra. 

A 17 méter hosszú, 25 méteres fesztávú CY–8 saját tömege nagyjából 3,5 tonna, és ugyanekkora rakományt vihet magával, így éri el a héttonnás felszállótömeget. A zárt raktér 18 köbméteres, a ki- és berakodást pedig a fejlesztők szerint akár 15 perc alatt el lehet végezni. A gép hatótávolságát a kínai és a nemzetközi beszámolók közel 3000 kilométer körülire teszik, ami már regionális ellátási feladatokra is alkalmassá teheti. 

Logisztikától a mentésig

A kínai fejlesztők nem egyszerű teherszállítóként tekintenek a típusra. A CY–8-at úgy tervezték, hogy korlátozott infrastruktúrájú térségekben, rövid pályáról is működhessen, és nagy magasságú régiókban is bevethető legyen. Ez különösen fontos lehet olyan területeken, mint a Tibeti-fennsík, ahol a hagyományos logisztika jóval nehezebben szervezhető meg. A rendszer moduláris kialakítása miatt a drón nemcsak áruszállításra, hanem vészhelyzeti kommunikációra, katasztrófavédelmi feladatokra, sőt egyes felderítési küldetésekre is átalakítható. 

A fejlesztés egy szélesebb kínai stratégia része. Peking az elmúlt időszakban egyre nagyobb hangsúlyt helyezett az úgynevezett alacsony légterű gazdaságra, vagyis azokra a szállítási és ipari megoldásokra, amelyek drónokra és más pilóta nélküli eszközökre épülnek. A kínai kormány adatai szerint 2024-ben már mintegy 2,7 millió csomagot kézbesítettek drónokkal az országban, ami jól mutatja, hogy a fejlesztések már nem csupán kísérleti fázisban vannak. 

Az amerikai fejlesztések sem álltak le

Miközben Kína a nagy teherbírású, hagyományosabb kialakítású pilóta nélküli szállítógépekkel lép előre, az Egyesült Államokban inkább a függőleges fel- és leszállásra képes rendszerek kaptak nagyobb figyelmet. A Sabrewing Rhaegal például olyan cargo drónként készül, amely VTOL-üzemmódban is működhet, vagyis nincs feltétlenül szüksége kifutópályára. A gyártó nyilvános adatai szerint a típus akár 2455 kilogrammos terhet is vihet VTOL-üzemben, mintegy 1850 kilométeres távolságra, első nyilvános repülési mérföldkövét pedig 2022-ben érte el. 

A mostani kínai tesztrepülés így nem lezárt történet, hanem egy újabb állomás egy gyorsuló technológiai versenyben. A CY–8 sikere azt mutatja, hogy a nagy méretű, pilóta nélküli teherszállító repülőgépek már nem futurisztikus koncepciónak számítanak, hanem egyre inkább valódi ipari és logisztikai eszközzé válnak.

Hirdetés