Szijjártó szerint német fenyegetés érte Magyarországot Brüsszelben

Forrás: Thierry Monasse/Getty Images

A brüsszeli külügyi tanácsülésen ismét előtérbe került az ukrajnai olajszállítás ügye, amelyet a magyar kormány ellátásbiztonsági kérdésként kezel. Szijjártó Péter a tárgyalás után azt mondta, Németország részéről nyílt fenyegetés hangzott el, de Budapest kitart amellett, hogy nem támogat Ukrajnát érintő újabb uniós döntéseket, amíg a helyzet nem rendeződik.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben arról beszélt: Németország „példátlan módon” nyíltan megfenyegette Magyarországot amiatt, hogy a kormány nem hajlandó feladni álláspontját az ukrajnai kőolajblokáddal kapcsolatban. A tárcavezető szerint a nyomásgyakorlás célja, hogy Budapest engedjen az Ukrajnát érintő, nagy értékű uniós döntésekben, miközben a magyar fél az ellátásbiztonságot és a rezsivédelem fenntartását tartja elsődlegesnek.

„Durva berlini fenyegetés” a külügyi tanácsülésen 

A miniszter az EU külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján azt mondta: német kollégája a találkozón „nagyon durva, nyílt és szégyentelen fenyegetést” fogalmazott meg. Szijjártó közlése szerint a német külügyminiszter arra figyelmeztette Magyarországot, hogy „súlyos következményei” lesznek, ha a magyar kormány nem változtat Ukrajnával kapcsolatos álláspontján, és továbbra sem támogatja egy, Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós konstrukció jóváhagyását, illetve az EU-csatlakozáshoz szükséges lépéseket.

Szijjártó a brüsszeli fórumon arról is beszélt: szerinte „Brüsszel–Berlin–Kijev tengely” kormányváltást akar Magyarországon, mert a magyar kabinet akadályozza azokat a döntéseket, amelyeket a kormány háborús kockázatnak tart.

Az olajszállítás körüli vita: ellátásbiztonság és politikai üzenetek

A külügyminiszter szerint Magyarország „lassan ötven napja” ukrán olajblokád alatt áll, amelynek „kizárólag politikai oka” van. Állítása szerint Kijev beavatkozni próbál a magyar belpolitikába, és ellátási bizonytalansággal, illetve magas üzemanyagárakkal teremtene nyomást.

A jelenlegi konfliktus előzményeihez tartozik, hogy Ukrajna 2024 nyarán szigorította a Lukoilra vonatkozó szankciókat, aminek nyomán a vállalat olajának tranzitja akadozott a Barátság vezetékrendszeren keresztül Magyarország és Szlovákia irányába. A lengyel OSW elemzése akkor is arról írt, hogy Budapest és Pozsony nyíltan bírálta Kijevet, a lépést pedig a két ország az energiaellátás kockázataként értelmezte.

Szijjártó most azt állította: az ukrán rendszerüzemeltető korábban rövidebb határidőket jelzett, majd később már hosszabb időtartamokról beszélt, ami szerinte ellentmondásos, és azt támasztja alá, hogy nem technikai okok állnak a háttérben.

Blokkolás Brüsszelben: szankciók, hadikölcsön, bővítés

A miniszter bejelentette: Magyarország a kialakult helyzetben nem támogatja sem a soron következő szankciós csomagot, sem az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós csomagot, és a jövőben sem járul hozzá olyan döntésekhez, amelyek Kijevnek újabb forrásokat biztosítanának. A 90 milliárd eurós uniós finanszírozásról az EU Tanácsa 2026. február 4-én közölt részleteket: a keret 2026–2027-ben Ukrajna pénzügyi és – a tervek szerint – védelmi céljait is szolgálná.

Szijjártó kitért arra is, hogy brüsszeli partnerei részéről szerinte nyomás nehezedik Magyarországra az energiapolitikában: a miniszter azt állította, egyesek az olcsóbb orosz kőolaj kiváltását várnák el, még akkor is, ha ez drágább beszerzést jelentene.

A külügyminiszter végül úgy összegezte: „Magyarországot sem megfenyegetni, sem zsarolni nem lehet” – sem Kijevből, sem Brüsszelből, sem Berlinből.

Hirdetés