Húsz fok feletti napi hőingás több magyarországi térségben

Forrás: Facebook/HungaroMet Nonprofit Zrt.

Vasárnap sokfelé tavasziasan meleg volt, hétfő reggelre mégis kiterjedt fagy érkezett. A hirtelen lehűlés miatt több ponton 20 foknál is nagyobb napi kilengést mértek, Zabarban pedig kiugróan magas értéket regisztráltak.

Több mint 20 Celsius-fokos napi hőingást mértek Magyarország egyes részein – derül ki a HungaroMet Zrt. hétfői, közösségi oldalon közzétett tájékoztatásából. A meteorológiai szolgálat szerint vasárnap szinte zavartalan napsütés jellemezte az időjárást, a legmagasabb hőmérsékletek 13 és 19 fok között alakultak, ami 5–6 fokkal meghaladta az ilyenkor szokásos értékeket. Hétfő reggelre ugyanakkor nagy területen fagyott, a fagyzugos helyeken pedig mínusz 4 fok alatti minimumokat is regisztráltak.

A HungaroMet beszámolója alapján éppen ez a markáns éjszakai lehűlés okozta, hogy több ponton 20 fok fölé nőtt a nappali maximum és a hajnali minimum közötti különbség. A hegyvidéki területeken, illetve a Balaton térségében ezzel szemben 10 fok alatt maradt a napi hőingás – vagyis ott jóval kiegyenlítettebb volt a hőmérséklet alakulása.

A bejegyzéshez készített infografika szerint vasárnap a Nógrád vármegyei Szécsényben mérték a legmagasabb csúcsértéket, 19,0 fokot, míg a Vas vármegyei Szentgotthárdon 13,4 fokig emelkedett a hőmérséklet. Hétfő hajnalban a Nógrád vármegyei Zabarban mínusz 7,0 fokot regisztráltak, miközben a Veszprém vármegyei Balatonedericsen 7,0 fokot mértek. A 24 órás abszolút hőingás Zabarban 24,4 fok volt.

Miért lehet ekkora a különbség egyetlen nap alatt?

A napi hőingás egyszerűen a napi maximum és a napi minimum hőmérséklet különbsége. Kora tavasszal különösen könnyen „szétnyílhat” ez az olló: a hosszabbodó nappalok és az erősebb napsugárzás már hatékonyan melegít, miközben derült, szélcsendes éjszakákon a felszín gyorsan kisugározza a hőt, így a hajnali órákra nagyot tud esni a hőmérséklet. 

A fagyzugos helyek – mint a völgyek, mélyebben fekvő területek – ráadásul „begyűjtik” a lehűlt, sűrűbb levegőt, amely éjszaka lefolyik a lejtőkön és összegyűlik az alacsonyabb részeken. Ez a hideglevegő-felhalmozódás tovább erősítheti a hajnali fagyok kialakulását, miközben nappal ugyanott gyorsan melegedhet a levegő. 

A Balatonnál és a nagyobb vízfelületek közelében viszont a víz „hőtároló” hatása miatt általában kisebb a napi kilengés: lassabban hűl le és melegszik fel a környezet, így mérséklődik a hőmérsékleti amplitúdó. 

A jelenségnek gyakorlati jelentősége is van: a hajnali fagyok ilyenkor a kertészetben és a gyümölcsösökben okozhatnak kockázatot, miközben napközben már kifejezetten tavaszias hőérzet alakul ki. A HungaroMet előrejelzései és az aktuális mérések a met.hu oldalon folyamatosan nyomon követhetők. 

Hirdetés