Feszültség az EU-ban a Barátság-vezeték újraindítása körül

Forrás: Sina Schuldt/Getty Images

Az ukrán elnök szerint az orosz olaj ukrajnai tranzitjának visszaállítása a szankciós nyomás lazítását jelentené. A Barátság-vezeték körüli vita így már nem csak technikai kérdés, hanem uniós politikai üggyé vált. Magyarország és Szlovákia gyors javítást sürget, Kijev viszont elvi határt húz.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élesen bírálta az Európai Unió több tagállamát, amiért szerinte „politikai zsarolással” próbálják rákényszeríteni Kijevet az orosz Barátság (Druzhba) kőolajvezeték helyreállítására, amely Magyarország és Szlovákia ellátásában is fontos szerepet játszik. Az ukrán álláspont szerint az orosz olaj tranzitjának visszaállítása elvi kérdés: Zelenszkij úgy látja, ez a gyakorlatban a Moszkvával szembeni szankciós nyomás gyengítésével érne fel.

„Vagy eladunk orosz olajat, vagy nem”

A vita középpontjában az áll, hogy a Druzhba vezetéken érkező orosz kőolaj – uniós mentességek mellett – továbbra is eljutott egyes közép-európai országokba, miközben Ukrajna a háború kezdete óta következetesen a szankciók szigorítása mellett érvel. Zelenszkij nyilvános megszólalásaiban azt kérdezte: miben különbözik az olajtranzit visszaállítása attól, mintha az EU feloldana gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben.

A háttérben az is feszültséget kelt, hogy a vezeték működése a beszámolók szerint egy januári orosz csapás következményei miatt akadozott, majd leállt, ami Budapest és Pozsony részéről azonnali uniós fellépést és gyors helyreállítást sürgető nyomást váltott ki.

EU-s pénzügyi csomag és vétófenyegetések árnyékában

A konfliktus nem pusztán energetikai, hanem pénzügyi dimenziót is kapott. Több, egymástól független forrás szerint Magyarország és Szlovákia a javítás és az olajszállítások újraindítása ügyében keményen lép fel, és ezt összeköti az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós hitelcsomag körüli döntéshozatallal is. A csomagról az Európai Tanács 2025. december 18-án állapodott meg, a Bizottság pedig külön is kommunikálta a döntést. 

A nyilvánosságban megjelent információk szerint Budapest vétóval is fenyegetőzött, amennyiben Kijev nem működik együtt a vezeték helyreállításában, illetve nem enged szakértői helyszíni szemlét. A kérdés azért különösen kényes, mert Ukrajna külső finanszírozási igénye a háborús helyzetben folyamatos, miközben a kőolajtranzit politikailag könnyen belpolitikai fegyverré válhat több uniós országban is. 

Miért ennyire érzékeny a Barátság-vezeték ügye?

A Druzhba a régió egyik legfontosabb kőolajellátási útvonala, és Magyarország, illetve Szlovákia is évek óta azzal érvel, hogy földrajzi adottságai miatt csak fokozatosan tud leválni az orosz olajról. Ezt az EU korábban részben mentességekkel is kezelte, ám a háború elhúzódásával egyre nagyobb a politikai nyomás, hogy a kivételek is szűküljenek. 

Zelenszkij mostani kirohanása ráadásul egy tágabb nemzetközi vitába illeszkedik: több beszámoló szerint az Egyesült Államok átmeneti enyhítéseket alkalmazott egyes, orosz olajhoz kapcsolódó szankciós lépésekben a közel-keleti háborús feszültségek és az energiapiaci kockázatok miatt, amit európai vezetők is kritikával illettek. Kijev szerint épp ez mutatja, mennyire könnyen bomlik meg a szankciós egység, ha az energiaszempontok felülírják az elveket. 

A következő hetekben az dönthet a feszültség csillapodásáról, hogy sikerül-e technikai és politikai kompromisszumot találni: a vezeték helyreállításának menetrendje, az esetleges nemzetközi ellenőrzés, valamint az Ukrajnának szánt pénzügyi és katonai támogatások összekapcsolása ugyanis könnyen tovább élezheti az EU-n belüli törésvonalakat. 

Hirdetés