Áder szerint nőtt a háború kockázata az uniós nyilatkozatok nyomán

Forrás: hmhm.hu

Áder János szerint az európai politikai nyilatkozatok alapján ma nagyobb a háború kockázata, mint két éve. A volt köztársasági elnök úgy látja, a katonai logikát erősítő elképzelések veszélyes spirált indíthatnak el. Szerinte minden erővel a béke felé kellene terelni a folyamatokat.

Az Európai Unió vezető politikusainak megszólalásai alapján ma nagyobb a háború veszélye, mint két évvel ezelőtt – erről beszélt Áder János volt köztársasági elnök hétfőn a Kossuth rádió *Jó reggelt, Magyarország!* című műsorában. Áder szerint több európai vezető nyilatkozata azt mutatja, hogy a döntéshozók egy „ideológiai buborék” fogságában gondolkodnak, ami szerinte kockázatos irányba tolhatja a kontinens politikáját – írja az MTI.

„Ideológiai buborék” és egyre keményebb hangok

A volt államfő több szereplőt is említett példaként: a lengyel miniszterelnököt, a lengyel külügyminisztert, az osztrák védelmi minisztert, az Európai Tanács korábbi elnökét, valamint Ursula von der Leyent is. Áder úgy fogalmazott, hogy ezek a nyilatkozatok gyakran ugyanabba a logikába illeszkednek: Oroszországot közvetlen fenyegetésként írják le, miközben a háború kiterjedésének veszélye szerinte éppen az ilyen, egymásra licitáló politikai kijelentésekkel nő.

Áder felidézte: két évvel korábban még Jens Stoltenberg, a NATO akkori főtitkára is arról beszélt, hogy nem lát közvetlen veszélyt egy NATO-tagállam elleni orosz támadásra. A volt elnök szerint ma viszont ritkábban hallani ilyen józan megszólalásokat, helyettük egyre gyakrabban jelenik meg az a narratíva, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút, és később további országokat támadhat meg.

Weber javaslata: katonai szövetséggé alakítani az EU-t

Áder János külön kiemelte Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője mintegy egy hónapja Zágrábban elhangzott szavait. A bajor politikus arról beszélt, hogy az Európai Uniót katonai szövetséggé kellene átalakítani, a lisszaboni szerződést pedig át kellene értelmezni.

A volt köztársasági elnök ismertetése szerint Weber a tagállamok közötti támogatási kötelezettséget a katonai segítségnyújtásra is kiterjesztené, emellett a vétójog megszüntetését és a döntések minősített többséggel történő meghozatalát is szükségesnek tartaná. Áder ebből azt a következtetést vonta le: ha egy ilyen konstrukcióban Ukrajna később az EU tagjává válna, akkor a közösség katonai segítségnyújtására is igényt tarthatna – vagyis európai katonák is megjelenhetnének az ukrán hadszíntéren.

„Félelmetes ez a logika” – fogalmazott Áder, hozzátéve: szerinte mindez nem elméleti rémkép, hiszen Weber nyilvánosan beszélt róla.

Történelmi párhuzam és békepárti üzenet

Áder János történelmi párhuzamot is vont: azt mondta, az első világháborút megelőző időszakban is hasonlóan magabiztos politikai és katonai kijelentések hangzottak el arról, ki fog győzni – miközben a végkimenetel katasztrofális lett.

A volt államfő vitatta azokat az uniós tételmondatokat is, amelyek szerint „Ukrajna Európát védi”. Szerinte Ukrajna elsősorban a saját országát és szabadságát védi. A másik gyakori kijelentést – miszerint az EU-nak „minden eszközzel, katonai eszközökkel is” segítenie kell Ukrajnát – szintén elutasította, és azt hangsúlyozta: a cél az kellene legyen, hogy béke legyen.

Áder „életveszélyesnek” nevezte a háborús pszichózis erősítését egy atomhatalommal szemben. Felidézte, hogy 1945 óta – a balkáni konfliktust leszámítva – Európában nem volt háború, ezért sokak veszélyérzete csökkent. Arra biztatott, hogy érdemes felidézni a lerombolt Berlin, Varsó vagy Budapest képeit, illetve Hirosima és Nagaszaki pusztítását is: szerinte már az a minimális kockázat is elég, hogy minden politikusnak a háború elkerülésén kelljen dolgoznia.

Hirdetés