Szijjártó a válságok után átalakuló világrendet vázolta fel

Forrás: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter Kecskeméten arról beszélt, hogy a világ egy új korszakba lép, ahol a tapasztalat és a kiszámíthatóság értéke megnő. A miniszter szerint a válságok egymásutánja átírta a nemzetközi játékszabályokat, ezért a kétoldalú kapcsolatok és a biztonságpolitikai döntések súlya is nő.

A kialakulóban lévő új világrendben különösen felértékelődik a tapasztalat, a kiszámíthatóság és a biztonság, ezért már most olyan vezetőkre van szükség, akik „sok mindent láttak” – erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Kecskeméten, egyetemistákkal folytatott találkozón. A tárca közleménye szerint a miniszter úgy fogalmazott: az elmúlt másfél évtizedben egymást követték a válságok, amelyek közül „egy is elég lett volna ahhoz, hogy a világ kiforduljon a sarkaiból” – írja az MTI. 

Válságok sora formálta át a nemzetközi környezetet

Szijjártó Péter a felszólalásában felidézte a pénzügyi rendszer összeomlását, a tömeges migrációt, a koronavírus-járvány időszakát, majd az ukrajnai háború kitörését. Szavai szerint a közelmúltban a Közel-Keleten is jelentős fegyveres konfliktus alakult ki, amely ismét bizonytalanabbá tette a globális energiaellátás helyzetét.

A miniszter ezekkel összefüggésben arra helyezte a hangsúlyt: Magyarország célja az volt, hogy olyan külpolitikai stratégiát állítson össze, amelyben a közép-európai életet meghatározó nagy világhatalmi központok érdekeltek a magyar sikerben. E körben négy politikai centrumot nevezett meg: Washingtont, Moszkvát, Pekinget és Ankarát.

Kapcsolatok a nagy centrumokkal, válságkezelés itthon

Szijjártó Péter úgy értékelt: mára sikerült elérni ezt a célt, és azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök az egyetlen európai vezető, aki egyszerre képes jó kapcsolatot fenntartani mind a négy említett politikai centrummal. Megítélése szerint a jelenlegi, válságokkal terhelt időszakban ennek különös jelentősége van.

A miniszter a magyar kormány válságkezelését is méltatta. Úgy fogalmazott: nem „úsztak az árral”, hanem minden helyzetben nemzeti megoldásokat alkalmaztak, és szerinte ennek is köszönhető, hogy Magyarország a nehézségek ellenére komoly gazdasági eredményeket tudott elérni.

Energiaárak, szankciók és az új korszak bizonytalansága

A tárcavezető részletesebben szólt a közel-keleti helyzetről is. Figyelmeztetett: a Hormuzi-szoros lezárásával jelentős mennyiségű kőolaj esett ki a nemzetközi piacról, amit szerinte tovább súlyosbít, hogy az Európai Unió kitiltotta az orosz energiahordozókat. A miniszter úgy vélte, ez Európában „elképzelhetetlen árrobbanáshoz” vezetett, és megjegyezte: ezért tartotta szükségesnek a védett árak bevezetését.

Forrás: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország – a „mainstreammel” szemben – azt az álláspontot képviseli, hogy a krízisre tekintettel fel kellene oldani az orosz energiaimportot tiltó szankciókat. Egyúttal arra is utalt, hogy egy kis ország számára, amely nem a fősodor álláspontját követi, különösen fontos a „nagyon ügyes” külpolitikai lavírozás, hogy ne „eltapossák”, hanem a nagy szereplők érdekeltek legyenek a sikerében.

A miniszter végül arról beszélt: a válságok kudarcos kezelése is azt mutatja, hogy a nemzetközi intézményekre, a nemzetközi jogra és a multilateralizmusra épülő régi világrend megbukott. Szerinte új világrend van kialakulóban, amelynek végső formája még nem látható, de az biztos, hogy „semmi sem lesz olyan, mint korábban”. Ebben a helyzetben – mondta – nő a vezetők személyes kapcsolatainak és a kétoldalú együttműködéseknek a szerepe, és a tapasztalat, a kiszámíthatóság, valamint a biztonság értéke is tovább emelkedik. 

Hirdetés