Orbán Balázs szerint Magyarország nem enged az ukrán nyomásnak

Forrás: Facebook/Orbán Balázs

Orbán Balázs szerint Ukrajna háborús és uniós céljai több ponton ütköznek a magyar biztonsági és gazdasági érdekekkel. A politikai igazgató úgy látja, az energiaárak és az ellátásbiztonság kérdése miatt Budapest nem engedhet az elvárásoknak. A kormány közben uniós vitákra és egy szokatlan pénzszállítás ügyére is felhívta a figyelmet.

Ukrajna háborús és uniós törekvései több ponton is ellentétesek Magyarország biztonsági és gazdasági érdekeivel – erről beszélt a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Orbán Balázs szerint Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány álláspontja régóta változatlan: Magyarország nem támogat olyan döntéseket, amelyek a magyar családokra, a rezsire és az ország biztonságára nézve kedvezőtlenek.

A politikai igazgató úgy fogalmazott: Kijev célja, hogy az európai országok a jelenleginél is nagyobb mértékben vegyenek részt a háborús erőfeszítések támogatásában – pénzzel, fegyverrel, majd idővel akár katonai jelenléttel is. Emellett – tette hozzá – Ukrajna azt is szorgalmazza, hogy gyorsítottan csatlakozhasson az Európai Unióhoz, illetve hogy az uniós tagállamok váljanak le az orosz energiahordozókról.

Biztonság, tagság, rezsi: három fronton ütköznek az érdekek

Orbán Balázs értékelése szerint Magyarország háborúba sodródása közvetlen biztonsági kockázatot jelentene, és úgy vélte, egy esetleges ukrán uniós tagság „állandósítaná” a fenyegetést. Azt is hangsúlyozta: a csatlakozás és a háborús finanszírozás következményeként a magyar adófizetők pénze jelentős részben Ukrajnába kerülhetne.

Az energia kérdésében a politikai igazgató azt mondta: az olcsóbb orosz energia kivezetése a jelenlegi, bizonytalan nemzetközi helyzetben komoly áremelkedési nyomást okozhatna. Érvelése szerint ez a benzinárakra és a rezsiköltségekre is kihatna, és veszélybe sodorhatná a rezsicsökkentés fenntarthatóságát.

Közben Brüsszelben valóban napirenden van az orosz energiahordozóktól való további leválás: az Európai Bizottság 2025-ben jogszabályjavaslatot is bemutatott az orosz gázimport fokozatos kivezetésére, az uniós intézmények pedig egy későbbi politikai megállapodásban az orosz gázimport leállítását és az orosz olaj kivezetésének irányát is rögzítették. Ezek a tervek több tagállamban – köztük a közép-európai régióban – élénk vitákat váltottak ki az ellátásbiztonság és az árhatások miatt.

Brüsszeli viták és egy különös pénzszállítás ügye

Orbán Balázs a műsorban arról is beszélt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök olyan budapesti kormányt szeretne, amely kész végrehajtani az ukrán követeléseket. A politikus azt állította: ebben partnerre talált a magyar ellenzék vezetőjében, Magyar Péterben, és szerinte Brüsszelben is vannak szereplők, akik kormányváltást szeretnének Magyarországon.

A politikai igazgató azt mondta: Magyarország nincs egyedül, több szövetségese is van, és a régió érdekeit is érinti, ha az energiaellátást vagy az üzemanyagpiacot érintő szigorítások lépnek életbe. A Patrióták Európáért együttműködésre utalva úgy fogalmazott: ebben a politikai közösségben is kiállnak Orbán Viktor mellett.

A beszélgetésben kitért az elmúlt napokban nemzetközi visszhangot kapott esetre: a magyar hatóságok két ukrán páncélozott pénzszállító járművet állítottak meg, amelyek nagy összegű készpénzt és aranyat vittek Ukrajna irányába. Orbán Balázs ezt „rendkívül szokatlan” pénzmozgásnak nevezte, és vizsgálatot sürgetett arra, hogy pontosan milyen háttérrel, kinek az érdekében történt a szállítás, illetve történt-e bármilyen jogsértés.

A műsorban elhangzott még: a kormány – Orbán Balázs megfogalmazása szerint – nem az ukrán, különösen nem a kárpátaljai magyarokat kívánja nehéz helyzetbe hozni, ugyanakkor a magyar érdekek érvényesítéséhez szükségesnek tartja, hogy Budapest az uniós fórumokon akár blokkoló eszközökkel is éljen. 

Hirdetés