Bevált a Trevi-kút fizetőssé tétele

Forrás: Antonio Masiello/Getty Images

A Trevi-kútnál új rend lépett életbe: a medence pereméig már csak belépőjeggyel lehet lejutni. A városvezetés szerint az idősávos beléptetés csökkenti a zsúfoltságot, miközben érdemi bevételt is hoz. Az így befolyó összeget kulturális célokra, köztük múzeumokra fordítanák.

Roberto Gualtieri római főpolgármester szerint sikeresen indult a Trevi-kút „közelről nézős” belépőrendszere: az első hónapban mintegy 230 ezer látogatót regisztráltak, a bevétel pedig meghaladta a 453 ezer eurót. A konstrukció lényege, hogy a turisták továbbra is ingyen láthatják a szökőkutat a térről, ám aki le szeretne jutni egészen a vízzel telt medence pereméig, annak két eurót kell fizetnie.

Két euró a medencéig, mentességek a helyieknek

A rendszert február 2-án vezették be: a két eurós jegy azoknak szól, akik a Trevi-kút belső, közvetlen közelről elérhető részébe lépnének be. A városházi szabályok alapján mentességet kaptak a hat éven aluliak, a fogyatékkal élők, valamint a római lakosok.

A tapasztalatok szerint a fizetős zóna bevezetése óta több mint 217 ezren váltottak jegyet, és közel 13 ezren éltek valamilyen mentességgel. A számok azt mutatják, hogy februárban naponta átlagosan hétezernél is többen vettek belépőt.

A hivatalos tájékoztatás szerint a belépés a medencéhez közeli részre jeggyel történik, miközben a Trevi-kút látványa a piazzáról továbbra is szabadon élvezhető.

Tömegturizmus és műemlékvédelem: rendezettebb látogatás a cél

Gualtieri a bevezetés utáni értékelésben úgy fogalmazott: a Trevi-kút adatai azt bizonyítják, hogy a tömegturizmus kezelése és a műemlékek védelme nem egymást kizáró célok. A városvezetés szerint a belépőből származó összeget olyan kulturális célokra fordítják, amelyek a helyieknek is közvetlen hasznot jelentenek – a közlésük alapján például ingyenesen látogatható római múzeumok finanszírozására.

Alessandro Onorato, Róma turizmusért felelős tanácsosa a rendszer egyik előnyeként a szervezettebb, nyugodtabb élményt emelte ki: a belépés előre lefoglalt idősávban történhet, így elvileg csökkenhet a torlódás és a lökdösődés a szűk téren. A nemzetközi sajtóban megjelent beszámolók szerint a római vezetés a szabályozással nem elsősorban bevételt akar maximalizálni, hanem a zsúfoltságot és a helyszínhez nem méltó viselkedést visszaszorítani.

A „pénzfeldobás” hagyománya tovább él

A Trevi-kútnál a turisták egyik legismertebb szokása az érmedobás: a városi legendárium szerint ez a „visszatérés” jelképe. A hagyomány gazdasági léptéke sem elhanyagolható: becslések szerint naponta nagyjából 3000 eurónyi apró kerül a vízbe, ami éves szinten akár 1,5 millió eurót is jelenthet.

A római városvezetés mostani érvelése szerint éppen az ilyen ikonikus helyszíneknél válik különösen fontossá, hogy a turizmus ne a mindennapi városi működés és az örökségvédelem rovására növekedjen. A Trevi-kút körüli „közelítés” szabályozása így a következő években akár mintát is adhat arra, hogyan próbál egy európai nagyváros rendet tartani úgy, hogy közben a látványosság továbbra is mindenki számára hozzáférhető marad – legalábbis a tér szintjéről.

Hirdetés