Barátság vezeték ügye: Hernádi szerint a döntés hiánya a gond

Forrás:  Facebook/Orbán Viktor

Hernádi Zsolt szerint a Barátság kőolajvezeték épségben maradt, és a Mol a tűz idején is át tudott venni ukrán eredetű kőolajat. A bizonytalanságot inkább az elhúzódó döntések és a világpiaci kockázatok növelik. A vállalatvezető a dízel és a gáz árának érzékeny mozgására is felhívta a figyelmet.

A Barátság kőolajvezetéket nem érte sérülés – jelentette ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az ATV Egyenes beszéd című műsorában hétfő este. A vállalatvezető hangsúlyozta: „nyugodt lelkiismerettel” állítható, hogy a vezetékszakasz épségben maradt. 

Miért biztos a Mol vezetője abban, hogy nem sérült a vezeték?

Hernádi Zsolt szerint a csővezeték nem károsodott, részben azért sem, mert a találatot követően keletkezett tűz idején az ukrán fél más tárolókból kezdte kitárolni az ukrán kitermelésű kőolajat. Mint mondta, Ukrajnának nincs finomítói kapacitása, ezért az olajat el kell juttatnia más irányokba: részben vasúton Lengyelország felé, részben vezetéken Magyarország irányába – idézi az MTI. 

A Mol elnök-vezérigazgatója arról is beszélt, hogy az ukrán kollégák a tűz kitörése után kérték: a Mol gyorsan vegye át a kőolajat, hogy ne eszkalálódjon a helyzet, és ne legyen nagyobb a tűz. Elmondása szerint ekkor 35 ezer tonna, ukrán származású kőolajat vettek át, amely a Barátság vezetéken „szépen lefolyt”, és a folyamat a becslése alapján 2–3 napig tarthatott.

Mit lehet tudni a tűzről és a műszaki háttérről?

Hernádi Zsolt közölte: abban biztosak, hogy a vezeték nem sérült, ugyanakkor egy ilyen tüzet lokalizálni és eloltani időigényes. Megjegyezte: nem tudják, pontosan mi volt az érintett tartályban, de ha kőolaj, abban lehetnek benzinszármazékok, amelyek gyorsabban égnek, míg a dízel lassabban. Elképzelhetőnek nevezte, hogy a tartályban dízelt is tároltak, mivel Ukrajna sok dízelt importál, és a polgári, valamint a katonai közlekedésben is meghatározó üzemanyag.

A Mol vezetője szerint az irányító központ sem sérült, mert az ilyen létesítmények általában távolabb vannak. Úgy fogalmazott: a szovjet tervezésű beruházásoknál – a hidegháborús logika miatt – arra is figyeltek, hogy egyetlen találat ne okozhasson „ráncreakciót”, és ne tegye tönkre az egész kapacitást.

Ellátás, árak és „politikai harapófogó”

Hernádi Zsolt arról számolt be, hogy az ukrán féltől a tűz után folyamatos tájékoztatást kaptak: néhány napon belül eloltják a tüzet, és újraindítják a vezetéket. Később azonban – elmondása szerint – arra hivatkoztak, hogy nincs döntés az indításról, amit szerinte nehéz pusztán technikai problémának nevezni. Hozzátette: a tárgyalások folyamatosak, az ukránok jelenleg a munkálatok átfutási idejét „beláthatatlannak” minősítik.

A Mol elnök-vezérigazgatója úgy vélte, Magyarország és Szlovákia „politikai harapófogóba” került, mivel ez a két ország használja a Barátság kőolajvezeték déli szakaszát, és szerinte nem véletlen, hogy 2027-ig engedték a használatot.

Nehezen jósolható hatások

A világpiaci helyzetről szólva azt mondta: jelenleg nehezen megjósolható, milyen hatások jönnek, és a Hormuzi-szoroson sem tanácsolta az áthaladást, mivel a hajók egy része várakozik. Kiemelte: az olajár rövid idő alatt jelentősen emelkedett, és szerinte konkrét hatás már a dízel világpiaci árában is látszik. A földgáz esetében szintén komoly áremelkedést említett, valamint azt is, hogy a piaci helyzetet az LNG-vel kapcsolatos folyamatok is nehezíthetik.

Arra a kérdésre, hogy lehet-e ellátási probléma Magyarországon, Hernádi Zsolt azt mondta: akkor van baj, ha nincs áru, ugyanakkor áremelés előfordulhat, mert a kockázatok szerinte „szorzódnak”. Szólt arról is, hogy a közép-európai piac dízelhiányos, a fogyasztás egy részét importból kell fedezni, és megjegyezte: 2025 januárja óta nem lehet orosz eredetű dízelt behozni. A szankciókkal összefüggésben úgy fogalmazott: szerinte ezek az intézkedések „nem voltak végiggondolva komolyan”. 

Hirdetés