Starmer engedélyezi az amerikai műveleteket brit bázisokról

Forrás: Jonathan Brady-WPA Pool/Getty Images

Nagy-Britannia korlátozott engedélyt adott az Egyesült Államoknak brit katonai bázisok használatára védelmi műveletekhez. Keir Starmer szerint a cél az iráni rakétatámadások megállítása és az eszkaláció elkerülése. Franciaország és Németország közben az E3 keretében szintén lépéseket fontolgat a régió biztonsága érdekében.

Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentése szerint London engedélyezi az Egyesült Államoknak, hogy brit katonai bázisokról „konkrét és korlátozott védelmi célú” műveleteket hajtson végre. A kormányfő azt hangsúlyozta: a lépés célja az iráni rakétatámadások megelőzése, a civil áldozatok elkerülése, valamint a térség további eszkalációjának megakadályozása, az Egyesült Királyság azonban nem kíván támadó hadműveletekben részt venni.

Starmer szerint a brit erők már most is aktív részei az összehangolt védelmi műveleteknek, és brit vadászgépek a levegőben teljesítenek feladatot. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a fenyegetés megállításához szélsőséges esetben szükség lehet a rakéták megsemmisítésére az indítás helyszínén is, de London álláspontja változatlan abban, hogy nem csatlakozik támadó akciókhoz.

A brit kormány hivatalosan nem részletezte, mely támaszpontok jöhetnek szóba, ugyanakkor a Financial Times értesülése szerint a döntés RAF Fairford (Gloucestershire) és a Chagos-szigeteken található Diego Garcia bázisát érintheti.

Öböl menti nyomás és evakuációs forgatókönyvek

A brit kormányfő a döntést azzal indokolta, hogy a Perzsa-öböl térségének szövetségesei fokozott védelmi támogatást kértek a növekvő feszültségek közepette. A háttérben nemcsak katonai, hanem konzuli és polgárvédelmi megfontolások is állnak: a The Guardian beszámolója szerint a brit hatóságok evakuációs terveket készítenek elő a térségben tartózkodó állampolgárok kimenekítésére. A lap szerint közel 94 ezer brit már regisztrálta elérhetőségeit a külügyi rendszerben, miközben az érintettek teljes száma elérheti a 200 ezret is.

A tervek egyik eleme – a brit sajtóértesülések alapján – szükség esetén tömeges, szárazföldi kimenekítés lehet Szaúd-Arábia irányába az Egyesült Arab Emírségekből, Bahreinből, Kuvaitból és Katarból. A helyzetet bonyolítja, hogy a térségben a légi közlekedés is akadozhat, ezért a külképviseletek rendszerint a helyi hatósági utasítások követését és a folyamatos tájékozódást kérik az utazóktól.

E3-as egyeztetés: védelmi lépések, de a cél az eszkaláció fékezése

A brit kormányfő bejelentésével párhuzamosan a brit–francia–német együttműködés (E3) is jelezte, hogy a három ország a térségben lévő szövetségesei és saját érdekei védelmében lépéseket fontolgat. A közös megközelítés lényege: a védekezés jogi és katonai kereteit úgy kívánják kialakítani, hogy az „szükséges és arányos” legyen, és ne sodorja a térséget még szélesebb konfliktusba.

London üzenete összességében kettős: egyrészt demonstrálni kívánja a szövetségi kötelékekből fakadó felelősségvállalást és a kollektív önvédelem támogatását, másrészt igyekszik világos határvonalat húzni a védekezés és a támadó szerepvállalás között. A következő napok kulcskérdése az lehet, hogy a helyszíni fenyegetettség és a légi–tengeri biztonsági helyzet miként változik, illetve szükségessé válik-e a brit evakuációs tervek élesítése.

Hirdetés