„Nem gyász, hanem megkönnyebbülés” – megszólalt Hámenei unokaöccse a merénylet után

Forrás: Mouneb Taim/NurPhoto via Getty Images

Mahmúd Morádháni, Ali Hámenei unokaöccse Észak-Franciaországból reagált a legfelsőbb vezető halálára. A száműzetésben élő orvos megkönnyebbülésről beszélt, és úgy látja, Iránban a változás feltétele a politikai rendszer átalakulása és a vallási befolyás visszaszorítása.

Mahmúd Morádháni, az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah unokaöccse a francia sajtónak nyilatkozva arról beszélt: nem érzi magát gyászolónak nagybátyja halála miatt, inkább megkönnyebbülést él át. A fül-orr-gégészként Észak-Franciaországban, Croix térségében élő, régóta száműzetésben lévő orvos szerint sok iráni hasonlóan érezhet, mert Hámenei személye a rendszer „kemény magját” testesítette meg, és évtizedeken át összeforrt a megtorlásokkal, a kompromisszumok elutasításával.

Családi szakítás, politikai törésvonalak

Morádháni arról beszélt: már régóta nem tekintette Hámeneit „nagybátyjának”, mert a személyes kapcsolatuk megszűnt, és számára a legfelsőbb vezető elsősorban közszereplővé vált. Felidézte, hogy a nyolcvanas évek közepén hagyta el Iránt, miután nem volt hajlandó hűségesküt tenni a rendszernek, miközben a család egy része Teheránban maradt, és nyíltan szembefordult a hatalommal.

A száműzetésben élő orvos korábban is többször bírálta a rezsimet, a nemzetközi sajtó bemutatása szerint Franciaországban él 1986 óta, és orvosként dolgozik.

„A rezsim végének kezdete” – de mi jön Hámenei után?

Morádháni a nyilatkozataiban azt sugallja, hogy Hámenei halála fordulópont lehet: szerinte az iráni társadalom „nagyon rossz emlékeket” őriz majd róla, és a rendszer bukását látja kibontakozni. Úgy véli, rövid távon a hatalmi körök összezárhatnak a külső támadás miatt, de ez szerinte nem állítja meg a belső eróziót.

A következő hetek-hónapok ugyanakkor az utódlás körüli bizonytalanságról szólhatnak. A nemzetközi elemzések arra emlékeztetnek: az iráni alkotmány szerint a legfelsőbb vezető kiválasztása az 88 tagú Szakértők Gyűlésének hatásköre, amely elvileg a poszt betöltésére és – szélsőséges esetben – a vezető leváltására is jogosult. A háborús helyzet és a vezetésben elszenvedett veszteségek azonban bonyolítják a folyamatot, több beszámoló pedig ideiglenes irányító testületről, illetve lehetséges utódjelöltekről is ír.

Háborúellenesség, mégis „zsákutca” a kompromisszumok hiánya miatt

Morádháni saját állítása szerint pacifistaként és orvosként elutasítja a háborút, ugyanakkor azt is hangsúlyozza: a mostani eszkalációhoz szerinte a rezsim fanatizmusa és kompromisszumképtelensége vezetett. Hámeneit olyan vezetőként írja le, aki elzárkózott a tárgyalásoktól és az engedményektől, miközben a rendszer vallási-politikai logikájában a halál sokszor „felszabadulásként” jelenik meg.

A család helyzetéről szólva megjegyezte: közvetlen veszélyt nem érzékel, de az internetkorlátozások megnehezítik a kapcsolattartást. Beszélt édesanyjáról is, aki a 2022-es, Mahsza Amini halála utáni tiltakozások idején nyílt levélben bírálta a legfelsőbb vezetőt; a nemzetközi sajtóban akkor Badri Hosseini Khamenei néven jelent meg a testvérét elítélő üzenet, amelyben a Forradalmi Gárdát is arra szólította fel, hogy ne forduljon a saját népe ellen.

Morádháni a jövőt illetően azt mondta: szeretne egyszer visszatérni Iránba, de csak akkor, ha stabilizálódik a helyzet, véget ér a háború, és elindul egy demokratikus átmenet. Ennek kulcsát a vallás és a politika szétválasztásában látja – abban, hogy a közélet ne vallási hatalmi logikák mentén működjön tovább.

Hirdetés