Gázolajhiány és drágulás fenyeget? Megszólalt a Mol a vezetékek körüli káoszról

Forrás: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images

A közel-keleti bizonytalanság és a Hormuzi-szoros kockázatai gyorsan megmozgathatják az energiahordozók árát. A Mol szerint a Barátság vezeték leállása és az Adria-vezeték körüli kérdések tovább növelik a régiós sérülékenységet.

A közel-keleti feszültségek újra ráirányították a figyelmet a Hormuzi-szoros stratégiai jelentőségére. Szabó Szabolcs, a Mol csoport értéklánc-menedzsment ügyvezető igazgatója a közmédiának nyilatkozva arra figyelmeztetett: a kőolaj, a dízel és a földgáz ára is rendkívül érzékenyen reagálhat arra, ha a térségben bizonytalanná válik az átkelés biztonsága.

A szakember szerint ha csökken a behozható, illetve a régióban elérhető nyersanyag mennyisége, az könnyen piaci egyensúlytalanságot okozhat. „Ez mindig árfelhajtó hatású” – fogalmazott, utalva arra, hogy az ellátási kockázatok a nemzetközi piacokon gyorsan megjelenhetnek az árképzésben.

Óráról órára változó helyzet, sok a kérdőjel

Szabó Szabolcs az üzemanyagárak esetleges emelkedéséről azt mondta: a folyamat „nagyon soktényezős”, a jelenlegi állapot pedig kifejezetten sérülékeny. Hozzátette, a piacon a helyzet akár óráról órára változhat, és olyan forgatókönyv sem zárható ki, amelyben az árak gyorsan elszabadulnak. Ugyanakkor jelezte: nem kíván „számháborúba” bocsátkozni, mert még a rövid távú hatásoknál is sok a bizonytalanság.

A Mol vezetője ezzel összefüggésben arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi ármozgásokat nem kizárólag egyetlen tényező határozza meg: az ellátási útvonalak biztonsága, a régiós kínálat és a piaci várakozások együtt alakíthatják a következő időszakot.

Régiós kihívás: áll a Barátság vezeték

A térség szempontjából külön nehezítő körülményként említette, hogy jelenleg nem működik a Barátság kőolajvezeték, így nem érkezik a régió számára műszakilag „leginkább ismerős” orosz olaj. Szabó Szabolcs szerint ha ez tartósan így marad, két irányból is gondot okozhat.

Egyrészt bizonytalan, hogy az Adria-vezetéken keresztül mennyi alternatív kőolajat lehet felhozni. Másrészt kérdéses, hogy ezekből az alternatív típusokból pontosan mennyi gázolaj állítható elő. Mivel a régió eleve dízelhiányos, a szakember szerint ennek következményeit a fogyasztók és a piac „jó eséllyel meg fogják érezni”.

Adria-vezeték és Janaf: nyitott kérdések

Az ügyvezető igazgató beszámolt arról is, hogy a Barátság vezeték leállását követően a Mol több alternatív forrásból rendelt kőolajat. Emellett – mint mondta – az amerikai és az európai szankciók lehetővé teszik, hogy a Mol a déli Adria-vezetéken keresztül orosz kőolajat is felhozzon mind a százhalombattai, mind a szlovákiai, pozsonyi finomítójába.

Ugyanakkor a vezetéket üzemeltető Janaf vállalattól – a nyilatkozat szerint – továbbra sem érkezett „tiszta és egyértelmű” válasz arra, hogy átengedik-e az orosz kőolajat. Szabó Szabolcs azt is jelezte: a Mol szerint komoly problémát jelent a Janaf által alkalmazott, szerintük extrém magas szállítási díj, és bizonytalanságok vannak a vezeték technikai kapacitásai körül is.

A Mol álláspontja szerint a cél továbbra is az ellátásbiztonság: „A mi feladatunk továbbra is egyértelmű, mindent megteszünk azért, hogy a régióban legyen elegendő üzemanyag és elérhető áron” – fogalmazott a vállalat vezetője.

Hirdetés