Fészekfelújítások és szigetelések csökkenthetik a hálózati zavarokat

Forrás: Facebook/E.on

Több ezer biztonságos fészkelőhely és madárbarát átalakítás várja a hazatérő gólyákat az E.ON hálózatán. A cél egyszerre a madarak védelme és a hálózati üzemzavarok mérséklése. A munkák nagy része még a költési szezon előtt elkészül.

A fehér gólyák tavaszi visszatérése sok településen a „jó idő” biztos jele, a madarak számára viszont az egyik legkritikusabb időszak is ekkor kezdődik: a költőhely elfoglalása, a fészek rendbetétele, majd a fiókanevelés. Magyarországon a gólyák egy része villanyoszlopokon fészkel, ami egyszerre jelent kényelmes magaslati pontot, és komoly kockázatot a vezetékek miatt. Ebben a szezonban az E.ON hálózatán már 3300 megerősített, biztonságos fészekhely várja a gólyapárokat. 

Miért kritikusak a villanyoszlopok?

A gólyák évtizedekig bővíthetik ugyanazt a fészket, ami idővel akár mázsás tömegűvé is válhat. Ez nemcsak a fészket teheti instabillá, hanem a vezetékeket is veszélyeztetheti, különösen viharos időben. A hálózatoknál ezért a madárvédelem nem pusztán természetvédelmi gesztus: a megfelelő fészektartók, szigetelések és átalakítások mérsékelhetik a rövidzárlatok, üzemzavarok kockázatát is, vagyis a szolgáltatásbiztonság szempontjából is racionális befektetés. 

A hazai fehér gólyák többsége jellemzően márciusban érkezik vissza, a korai „elsők” pedig sokszor nem is a távoli afrikai telelőhelyekről jönnek, hanem a Mediterráneumban vagy a térségben telelhettek át. Ezért különösen fontos, hogy a nagyobb beavatkozások a költési időszak előtt elkészüljenek. 

A számok mögött: fészektartók, szigetelők, madárkiülők

Az E.ON idei programja több elemből áll: 70 új gólyafészek (fészektartó) felszerelése, 80 meglévő fészek újjáépítése, valamint több mint 250 villanyoszlop „madárbaráttá” alakítása szerepel a tervekben. A munkák során madárbarát burkolatokat, hosszú szigetelőket és madárkiülőket szerelnek fel, valamint áramkötéscseréket is végeznek – kifejezetten azért, hogy a madarak minél kisebb eséllyel kerüljenek veszélyes közelségbe a vezetékekhez. 

Kiemelt feladat a viharban sérült fészkek helyreállítása, illetve a túlnehezedett, leborulás-veszélyes fészkek tehermentesítése természetvédelmi szakemberek bevonásával. A közlemények szerint a fészeképítési és javítási munkák túlnyomó része ősszel és télen zajlik, hogy tavasszal már ne zavarják a költést. 

Győr környéke fókuszban, és nem csak a gólyák számítanak

A program egyik nagyobb, térségi beruházása Győr környékén fut: mintegy 8,5 kilométeres szakaszon alakítják át a középfeszültségű légvezetékeket madárbarát fejszerkezettel, valamint több helyen telepítenek burkolatokat, hosszú szigetelőket és alul vezetett, burkolt áramkötéseket. A fejlesztések csaknem 20 települést érintenek, a nagyobb munkák Halászi, Sarród, Kapuvár, Szil, Pér, Magyarkeresztúr, Kisbajcs, Rábacsanak és Győr-Sashegypuszta térségében zajlanak. 

A gólyák mellett más madárfajokra is kiterjed a védelem: a vércsék és sólymok számára költőládákat helyeznek ki, a nagyfeszültségű oszlopokon pedig már 120 műfészek található, amelyeket tovább bővítenének. A vállalat madárvédelmi beruházásait éves szinten 350–400 millió forintra teszik, saját forrásból finanszírozva. 

A természetvédelmi munka eredményei a gyűrűzési adatokban is látszanak: 2025-ben a Dunántúlon 912 gólyafiókát gyűrűztek az E.ON közreműködésével, a legtöbbet Veszprém vármegyében (253), majd Győr-Moson-Sopron (157), Tolna (144) és Fejér (114) következett. 

Hirdetés