Letették a 3-as terminál alapkövét a budapesti repülőtéren

Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Alapkőletétellel új szakaszba lépett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér bővítése: megkezdődött a hármas terminálhoz vezető beruházási folyamat. A cél a gyorsan növekvő utasforgalom kulturált kiszolgálása, valamint a repülőtér és a főváros közlekedési kapcsolatainak érdemi fejlesztése.

Rekordközeli utasforgalom, milliárdos eredmény és egy, a teljes közlekedési kapcsolatrendszert is érintő fejlesztési csomag: ezekkel a hívószavakkal indult el a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér következő nagy korszaka. Pénteken letették a hármas terminál alapkövét, ami hivatalosan is megnyitja az utat a következő évek legnagyobb hazai infrastrukturális beruházásai közé tartozó reptérbővítés előtt.

A bővítést egyszerre indokolja a forgalmi kényszer és a stratégiai szándék: a kormány célja, hogy a budapesti légikikötő 25 milliós kapacitással a régió meghatározó csomópontjává váljon, miközben a többségi állami tulajdon megtartása politikai üzenetként is értelmezhető – a stratégiai eszközök magyar kézben maradnak.

Kapacitáskényszerből fejlesztés: 8 éves terminálprogram indul

A repülőtér utasforgalma a beszámoló szerint már most meghaladja a 17 millió főt, és a növekedési ütem európai összevetésben is kiemelkedő volt. A tulajdonosok és a vezetőség decemberben jelentették be, hogy elindul a 3-as terminál előkészítése, a teljes terminálfejlesztés pedig nyolc éven belül valósulhat meg.

A Budapest Airport korábbi tájékoztatása szerint a tervezésben a fenntarthatósági szempontok is hangsúlyosak, a vállalat célja pedig az, hogy 2030-ra nettó zéró kibocsátást érjen el a működésében.

Milliárdos hatások, ezres nagyságrendű munkahelyek

A KPMG-tanulmány alapján a fejlesztés 2027-ig akár 63,9 milliárd forintnyi közvetett hozzáadott értéket teremthet, mintegy 6400 embernek adhat munkát, és több mint 23 milliárd forinttal növelheti a magyar családok jövedelmét. A beruházás így nemcsak a repülőtér működését, hanem a tágabb gazdasági környezetet is érezhetően befolyásolhatja.

A forgalom közben tovább erősödik: a KSH egy, a repülőtér 75 éves jubileumához kapcsolódó anyagában is arra utal, hogy a budapesti légikikötő a 10–25 milliós kategóriába tartozó európai repterek között is látványos növekedést mutatott 2024-ben.

Gyorsvasút, új utak, 2035-ig tartó csomag

A kormány ennél is nagyobb léptékben gondolkodik: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Lázár János építési és közlekedési miniszter októberben több mint 1000 milliárd forintos repülőtéri és kapcsolódó közlekedési fejlesztést jelentett be. A tervek között szerepel a repteret Budapesttel összekötő gyorsvasút, új úthálózat kiépítése, valamint a hármas terminál megvalósítása. A teljes, 2,5 milliárd eurós csomag – a közlés szerint – 2035-re készülhet el.

Az alapkőletételen Orbán Viktor miniszterelnök a VINCI-vel kötött megállapodást „a legjobb üzletnek” nevezte, és arról beszélt: a konstrukció egyszerre teszi lehetővé a többségi magyar állami tulajdont és a professzionális, nemzetközi üzemeltetői tapasztalat bevonását. A tulajdonosi struktúráról a szakportálok azt írták: a magyar állam 80 százalékos részesedést szerzett, míg a fennmaradó 20 százalék a francia VINCI Airportsé, amely az üzemeltetési jogokat is viszi.

A kormányfő ugyanakkor arra is figyelmeztetett: a térség biztonsági helyzete és a szomszédban zajló háború a turizmusra is hatással lehet, ezért Magyarország érdeke a kimaradás és a stabilitás megőrzése. Beszédét azzal zárta: amíg „nemzeti kormány” van, addig a repülőtér és más stratégiai befektetések magyar kézben maradnak.

Az ünnepség végén időkapszulát is elhelyeztek az alapkőben: a résztvevők személyes tárgyakat tettek bele, köztük újságot, dokumentumokat és – jelképesen – a Korda házaspár a „Reptér” című dal kottáját is.

Hirdetés