Nagy István szerint veszélyben az uniós élelmiszer-önellátás

Forrás: Facebook/Nagy István

Nagy István agrárminiszter szerint a Mercosur-egyezmény az EU élelmiszer-önellátását veszélyezteti, és a gazdákat hozza versenyhátrányba. Úgy véli, az agrárium „kritikus infrastruktúra”, ezért Magyarország több uniós partnerrel a megállapodás megállításán dolgozik.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány rendezvényén Nagy István agrárminiszter élesen bírálta az EU és a dél-amerikai Mercosur-tömb közötti megállapodást. Úgy fogalmazott, az unió „az önellátási képességének utolsó bástyáját adja fel” az egyezménnyel, miközben Európa gazdasága évek óta stagnál. Példaként a kínai–európai kereskedelmi feszültségeket említette, amelyek szerinte már a tejpiacon is áresést okoztak. Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője hozzátette: a földművelés nem csupán gazdasági ügy, „életforma”, amelyet komoly érdekcsoportok próbálnak gyengíteni.

A Mercosur-megállapodás

A Mercosur (Argentína, Brazília, Uruguay, Paraguay) és az EU több mint húsz éve tárgyal. 2019-ben politikai megállapodás született, de a ratifikáció azóta is vitatott. Az Európai Bizottság 2025. szeptember 3-án terjesztette a Tanács elé az aláírásról szóló határozatokat; a Tanács 2026. január 9-én fel is hatalmazta a megállapodás aláírását, ám a tényleges hatálybalépéshez tagállami jóváhagyások sora kell.

Közben több kormány – mindenekelőtt Franciaország – fenntartásokat hangoztat a gazdák versenyhátrányára és a környezetvédelmi garanciákra hivatkozva. A brüsszeli folyamatok ugyanakkor gyorsításra utalnak: 2025 végén az Európai Bizottság egyértelműen jelezte, hogy még az évzárásig aláírná az egyezményt, amire Párizs halasztást kért a gazdák tiltakozása közepette. Francia miniszterek nyilvánosan is a blokkolás mellett érveltek, és több tagállam – köztük Ausztria, Írország – is aggályokat oszt meg.

Kereskedelmi feszültségek: EV-vámok és a kínai válasz

Nagy István az EU-kínai vámháborút hozta fel példaként a piaci zavarokra. Tény, hogy az EU 2024. október 30-tól végleges kiegyenlítő vámokat vetett ki a Kínából érkező elektromos autókra, az uniós vizsgálat szerint tisztességtelen állami támogatások miatt. Peking válaszként több európai terméket célzott intézkedésekkel: 2025 decemberétől előzetes dömpingellenes vámokat hirdetett számos EU-s tejtermékre, majd 2026. február 12-én végleges döntésben mérsékelte ugyan, de öt évre 7,4–11,7 százalékos tételeket állapított meg.

A miniszter szerint az ilyen lépések gyorsan begyűrűznek az európai árakba és felvásárlási feltételekbe; azt hangsúlyozta, az agrárium „kritikus infrastruktúra”, amelyet nem szabad feláldozni egy kedvezőtlen szabadkereskedelmi csomagért.

Ukrajnai import: meghosszabbított könnyítések, növekvő agrárnyomás

Nagy István az ukrán szabadkereskedelmi könnyítések hatásait is problémásnak nevezte, az európai termelők versenyhátrányára és az eltérő előírásokra hivatkozva. Az EU 2024-ben valóban meghosszabbította az úgynevezett autonóm kereskedelmi intézkedéseket (vámok és kvóták felfüggesztése), amelyek 2025. június 5-ig érvényesek; a könnyítések fő nyertesei között jelentős a mezőgazdasági export.

A viták lényege: miként lehet egyszerre biztosítani az ukrán export útvonalait és védeni az EU belső piacát – különösen a gabona-, olaj- és tejpiacokon –, miközben a gazdák költség- és szabályozási terhei magasak. A magyar kormány – több közép-európai partnerrel együtt – régóta szigorúbb védőintézkedéseket sürget.

„Nemcsak a gazdákról van szó”

A tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy a dél-amerikai és ukrán import „csak addig lesz olcsó, amíg az európai gazdákat fel nem őrlik”, majd emlékeztetett: az élelmiszer-önrendelkezés stratégiai kérdés, „éhes gyomorral nem fog jólesni szuperautót vezetni”. Palóc André „életmódkérdésként” beszélt a magyar földművelésről, és szerintük a kormány több országgal együttműködve dolgozik a Mercosur-dokumentum megakasztásán.

Hirdetés