100 milliós korrupció: a volt ukrán energiaügyi minisztert a határon fogták el

Forrás: Les Kasyanov/Global Images Ukraine via Getty Images

German Galuscsenkót, Ukrajna volt energiaügyi miniszterét a határon vették őrizetbe a „Midas-ügy” nyomozása során. A hatóságok szerint az Enerhoatom körüli szerződésekhez köthető, mintegy 100 millió dolláros visszaosztási rendszer működhetett. Az eset a háború és az uniós csatlakozási törekvések közepette újra a korrupció elleni fellépésre irányítja a figyelmet.

Az ukrán hatóságok őrizetbe vették German Galuscsenkót, Ukrajna korábbi energiaügyi miniszterét (később igazságügyi minisztert) egy mintegy 100 millió dollárosra becsült korrupciós ügy miatt. Ukrán sajtóértesülések szerint a politikust a határnál, egy vonaton fogták el, miközben el akarta hagyni az országot.

15 hónapos nyomozás, 10–15 százalékos „visszaosztás”

A „Midas” fedőnevű eljárást az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Ügyészség (SAPO) vezeti. A hatóságok szerint a rendszer lényege az volt, hogy az állami atomenergetikai vállalat, az Enerhoatom beszállítóitól a szerződések értékének 10–15 százalékát követelték vissza, ellenkező esetben a kifizetéseket blokkoltak vagy kizárták a cégeket a szállítói körből. A NABU közlése szerint a nyomozás 15 hónapig tartott, és széles körű bizonyítékgyűjtésre támaszkodik.

A botrány az energiaágazatban érintett több tisztviselőt is magával rántott: Svitlana Hrincsuk energiaügyi miniszter lemondott, majd a parlament el is mozdította tisztségéből, miközben Galuscsenkót – aki korábban három éven át vezette a tárcát – kormányzati posztjáról felfüggesztették, majd távozott.

Politikai nyomás a háború árnyékában

Az ügy különösen érzékeny időszakban robbant ki: az orosz támadások rendszeresen érik Ukrajna energiainfrastruktúráját, miközben Kijev a nyugati szövetségesek támogatására és az uniós csatlakozási folyamat hitelességére támaszkodik. Nemzetközi beszámolók szerint a „Midas-ügy” a háború kezdete óta az egyik legnagyobb korrupciós botrány, és komoly bel- és külpolitikai nyomást helyez a kormányra.

A kijevi vezetés a botrány kirobbanása után gyors személyi döntésekkel és átláthatóságot ígérő nyilatkozatokkal igyekszik bizonyítani, hogy a korrupció elleni fellépés továbbra is elsődleges. Külföldi beszámolók kiemelik: a nyomozás ténye és előrehaladása azt mutatja, hogy a független korrupcióellenes intézmények a háború közepette is működnek.

A NABU és a SAPO közlése szerint a vádemelések előkészítése zajlik, a hatóságok több helyszínen tartottak házkutatást, és lefoglalások történtek. A nyomozás központi eleme, hogy a visszaosztásokból származó pénzeket részben tisztára mosták és külföldre utalták; a hatóságok által közzétett dokumentáció és anyagok – köztük hangfelvételek – ezt támasztják alá. Az ukrán sajtó a gyanúsítottak köre és a pénzmozgások részletei kapcsán is folyamatosan közöl újabb információkat.

Galuscsenkó tagadja a vádat, és azt közölte: bíróság előtt védi meg álláspontját. Az ügy kimenetele nemcsak a belpolitikai viszonyokra lehet hatással, hanem Ukrajna európai integrációs törekvéseire és a háborús időszakban kulcsfontosságú nemzetközi támogatás megítélésére is.

Hirdetés