Szijjártó visszautasítja Zelenszkij és Kapitány bírálatát

Forrás: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter két bejegyzésben utasította vissza az ukrán elnök kritikáit és a vállalati bírálatokat. A külügyminiszter szerint ez nem Magyarország háborúja, a kormány pedig a különadókra támaszkodva védi a nyugdíjat, a rezsicsökkentést és a családtámogatásokat. Április 12-ét a hazai jóléti intézkedések sorsdöntő dátumaként jelölte meg.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter két Facebook-bejegyzésben bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megjegyzéseit, és visszautasította Kapitány István, a Shell volt globális alelnöke – és a Tisza Párt friss igazolása – felvetéseit is. A tárcavezető szerint Magyarország nem hagyja, hogy „belerángassák a háborúba”, és nem adja oda a magyarok pénzét olyan célokra, amelyekre nincs társadalmi felhatalmazás.

„Ukrajna magát védi, nem minket”

A miniszter bejegyzésében úgy fogalmazott: Zelenszkij „totális félreértésben van”, mert Oroszország Ukrajnát támadta meg, nem Magyarországot, ezért „ez nem a mi háborúnk”. A magyar kormány – tette hozzá – sem a brüsszeli nyomásnak, sem az ellenzéki szövetségeknek nem enged, és nem fogja hagyni, hogy „a magyar fiatalokat elvigyék az ukrán frontra”. A magyar–ukrán viták hátterében az elmúlt hónapokban több éles nyilatkozat is elhangzott: Szijjártó korábban „magyar­ellenes propagandának” nevezte az ukrán elnök egyes kijelentéseit, miközben a kormány következetesen bírálja az Ukrajnának szánt uniós támogatások bővítését.

Extraprofit, Shell és a jóléti intézkedések

A másik poszt Kapitány Istvánnak szólt, akit Szijjártó „részvényhalmok mögül” szemlélődő vezetőként írt le. A miniszter állította: a Shellt és más energiacégeket terhelő extraprofit-adók tették lehetővé több hazai intézkedés – így a rezsicsökkentés, a családtámogatások, valamint a 13. és 14. havi nyugdíj – finanszírozását. Tény, hogy az úgynevezett különadók hatályát a kormány 2026-ig meghosszabbította, vagyis a rendkívüli közterhek idén is érvényben vannak.

Kapitány István háttere a vitában nem mellékes: a Shellnél globális végrehajtó alelnöki pozíciót betöltő magyar menedzser idén januárban csatlakozott a Tisza Párt köréhez mint gazdasági arc, ami új hangsúlyt adott az energiapolitikai és adózási vitáknak a kampányban.

A miniszter posztjaiban említett április 12-i tétre hivatkozva – vagyis arra, hogy „a nemzetközi nagytőke és Brüsszel” elveszi-e a jóléti elemeket – a kormányzati kommunikáció az ellenzéket és az EU-t egyszerre bírálja. A választás közeledtével Orbán Viktor is élesítette brüsszeli kritikáit, közben a Tisza Párt a közvélemény-kutatások szerint komoly kihívóvá vált.

Hirdetés