Nyolc év fegyházat kapott első fokon Maja T. a 2023-as budapesti antifa-támadások miatt

Forrás: Marton Monus/picture alliance via Getty Images

A Fővárosi Törvényszék első fokon nyolc év fegyházat szabott ki Maja T.-re a 2023-as támadásokkal összefüggésben. Az ítélet nem jogerős; a védelem politikai befolyást és eljárási hibákat emleget, fellebbezést jelentett be. Az ügy jelentős nemzetközi figyelmet kapott.

A Fővárosi Törvényszék szerdán nyolc év fegyházra ítélte a német állampolgárságú, nembináris Maja T.-t; az ítélet nem jogerős, fellebbezésre van lehetőség. A vádlottat bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés kísérlete és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés miatt marasztalták el az elsőfokú eljárásban. A bíróság a 2023. februári, Budapesten történt sorozattámadásokhoz köti a felelősségét. Az ügyészség korábban 14 év szabadságvesztést indítványozott. 

„Koncepciós eljárás” – védelem és politikai reakciók

Maja T. az eljárás során következetesen vitatta bűnösségét, és politikai indíttatású, „koncepciós” eljárásról beszélt. A védői oldal a bizonyítékok közvetett jellegét, illetve a vádlottal szembeni bánásmódot kifogásolta; a Deutsche Welle-re hivatkozva a magyar sajtó is jelezte, hogy az ügyben februárra várták az ítéletet, 14 év fegyház kérésével. A vádlottat támogató európai baloldali politikusok – köztük Martin Schirdewan, az EP Baloldal frakcióvezetője – a fair eljárást és a németországi visszaszállítást sürgették. A vádlott korábban éhségsztrájkba kezdett a fogvatartási körülmények miatt. 

A „Becsület napja” körüli támadássorozat 

A vád tárgya a 2023. február 9–11. között történt, több helyszínes, maszkos elkövetők által végrehajtott támadássorozat, amelynek célpontjai olyan személyek voltak, akikről a támadók feltételezték, hogy a szélsőjobboldali „Becsület napja” megemlékezés résztvevői. A rendőrség akkor több sérülésről számolt be; az ügy később nemzetközi üggyé vált. 

Az olasz Ilaria Salis 2024-ben EP-képviselő lett, így mentelmi jogot szerzett és elhagyta Magyarországot; Budapest később az immunitás felfüggesztését kérte, de az EP jogi bizottsága nem javasolta ezt. 

Közben Németországban külön eljárások indultak a támadások feltételezett résztvevői ellen. 2025 őszén Münchenben öt év börtönre ítélték a sajtóban „Hanna S.” néven emlegetett vádlottat; 2026 januárjától a düsseldorfi felsőbíróságon is per zajlik több – a „Hammerbande/Antifa Ost” köréhez sorolt – vádlott ellen. 

Kiadatás, éhségsztrájk, új magyar terrorlista

Maja T.-t 2024-ben a német hatóságok adták át Magyarországnak, ami heves vitát váltott ki Berlinben; később a német szövetségi alkotmánybíróság az átadás eljárási kereteit bírálta. A vádlott állítása szerint a magyar fogva tartási körülmények miatt éhségsztrájkolt.

A magyar kormány 2025 szeptemberében kormányrendelettel terrorszervezetté nyilvánította az „Antifa” szervezeteket a nemzeti terrorlista bővítése mellett.

Hirdetés