Nem lett határozat a DK rezsiindítványairól az Országgyűlésben

Forrás: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images

A Demokratikus Koalíció (DK) kezdeményezésére hétfőn rendkívüli ülést tartott az Országgyűlés a rezsicsökkentés ügyében. A napirend előtti vitában még felszólaltak kormánypárti és ellenzéki képviselők, ám végül az ülés a határozatképesség hiánya miatt hamar véget ért. 

A DK azt javasolta, hogy a rendkívüli hidegre tekintettel emeljék meg a kedvezményes kereteket: plusz 500 köbméter gáz és plusz 500 kWh áram járna a lakosságnak, a fával fűtő háztartások pedig 200 ezer forint azonnali támogatást kapnának. A párt szerint ezt a hónapok óta tartó megélhetési nyomás és a téli többletfogyasztás indokolja.

A kormány eközben januárra „rezsistopot” hirdetett: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése szerint a januári gázfogyasztás 30 százaléka mennyiségi kedvezményt kap, a távhőnél 30 százalékos árkedvezményt adnak, a villannyal fűtők pedig kérhetik, hogy a kedvezmény az áramszámlájukon érvényesüljön. A lépés a tárcavezető szerint a rendkívüli hideg miatt kialakult többletfogyasztást kompenzálja.

A kabinet január közepén – külön kormányrendelettel – ingyenes tűzifaprogramot is hirdetett magánszemélyeknek és önkormányzatoknak, legkésőbb március 15-ig. A rendelet részleteit a közszolgálati híradó foglalta össze.

Fagyhalál, lakhatás, energiapolitika

A vita egyik fő témája a kihűléses halálesetek száma volt. Több ellenzéki felszólaló szerint az elmúlt években Magyarországon évről évre százak veszítik életüket hideg miatt, jellemzően saját, fűtetlen otthonukban. A 2023-as, KSH-adatokon alapuló közlések szerint 247 ember halt meg „igen nagy hideg” következtében, közülük 149-en otthonukban – ez a probléma társadalmi jellegét is mutatja.

A kormányzati válaszokban az energiabiztonság és az árstabilitás volt a hangsúly: a kabinet szerint a januári rezsistop és a tűzifaprogram célzott segítséget ad a rászorulóknak, és megőrzi a rezsivédelem rendszerét. A kormányzati kommunikáció emellett következetesen arra figyelmeztet, hogy az orosz energiahordozók gyors és teljes kivezetése drasztikus áremelkedést okozna; a vitát élesíti, hogy az EU 2027-ig csökkentené az orosz energiafüggőséget, amit Budapest több fórumon kifogásol.

Politikai törésvonalak a háttérben

A rezsivita uniós és hazai politikai frontokon is zajlik. A DK javaslatai többletállami szerepvállalást sürgetnek a tél végéig, míg a kormány a meglévő rezsivédelmet és a célzott, átmeneti kedvezményeket tekinti járható útnak. A háttérben közben európai szintű irányváltások is formálják a mozgásteret: Brüsszel a REPowerEU keretében az orosz energiaimport kivezetését szorgalmazza, amit a magyar kormány a családok és a hazai ipar védelmére hivatkozva vitat.

Hirdetés