Weber közös EU-elnökséget sürget, magát sem zárja ki
2026.01.31 - 12:43
Forrás: Uwe Anspach/picture alliance via Getty Images
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke egy kézbe adná az Európai Bizottság és az Európai Tanács irányítását, ami szerinte szerződésmódosítás nélkül is megoldható. Úgy véli, a modell 2029-től működhetne, és jelezte: a pozíciót saját maga számára is el tudja képzelni. A felvetés a hatékonyság növelését és az egységesebb külpolitikai megszólalást célozza.
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke azt szorgalmazza, hogy egyetlen vezető töltse be az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségét. Szerinte ehhez nem kellene uniós szerződéseket módosítani, az egységesebb külpolitikai megszólalás pedig legkorábban 2029-ben valósulhatna meg. A politikus úgy fogalmazott: „blokkoltak vagyunk, némák vagyunk, nincs hangunk” – ezért erősebb, koncentrált irányítást tart szükségesnek. Arra a kérdésre, vállalná-e a jövőbeni „európai elnök” posztját, Weber nem zárta ki a lehetőséget.
Javaslatát a következő választási ciklushoz köti, amikor a Bizottság és a Tanács élén is újra személyi döntések születhetnek. A német Welt összefoglalója szerint Weber 2029-től látná reálisnak a két tisztség „összeolvasztását” egyetlen európai elnöki posztban.
A jelenlegi intézményi felállásban Ursula von der Leyen a Bizottság elnöke a 2024–2029-es ciklusban, míg az Európai Tanácsot António Costa vezeti 2024. december 1. óta. A két poszt jogi alapjait a Lisszaboni Szerződés rögzíti; az EU intézményi leírása szerint a Bizottság elnökét az Európai Tanács javasolja és az Európai Parlament választja meg öt évre, a Tanács elnökét pedig a tagállami vezetők választják két és fél évre, egyszer megújítható mandátummal.
Weber állítása szerint a „kettős kalap” nem igényelne szerződésmódosítást, mivel ugyanaz a személy láthatná el mindkét szerepet. Erre a lehetőségre több háttéranyag is utal: egyes összefoglalók szerint elvileg lehetséges, hogy az Európai Tanács és a Bizottság élén ugyanaz a vezető álljon, bár ez intézményi függetlenségi kérdéseket vethet fel.
A koncepció támogatói attól remélik, hogy az EU „egy hangon” tudna megszólalni a világpolitikában, ellenzői viszont túlzott központosítástól tartanak. A vita mindenesetre beleillik abba az uniós diskurzusba, amely a döntéshozatal gyorsítását és a külpolitikai cselekvőképesség növelését keresi – miközben a jelenlegi vezetők megbízatása 2029-ig, illetve 2026-ig tart.
Hirdetés
