Bakondi: Európa szigorít, a migráció megítélése változik

Forrás: Facebook/Hankó Balázs

Bakondi György szerint a mindennapi tapasztalatok nyomán több európai ország szigorította a határvédelmet és a szociális hozzáférést. Úgy véli, a nemzeti lépések előbb-utóbb uniós szintű vitát is kikényszerítenek, Magyarország pedig továbbra is a szuverén, biztonságközpontú megközelítést képviseli.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint a nemzetállamok migrációs politikája az elmúlt években érezhetően elmozdult a szigorítás irányába. Bakondi György a TV2 Mokka című műsorában felidézte: 2015-ben sokan hitték, hogy a „magasan képzett” bevándorlók megoldják a munkaerőhiányt, ma azonban a mindennapokban tapasztalt negatív következmények miatt a társadalmi hangulat és a kormányzati válaszok is megváltoztak. Hangsúlyozta: Európa-szerte lépések történtek a korlátlan beáramlás megfékezésére, ami mára a politikai napirend központi témája lett.

Kerítések és szigorodó határellenőrzések

Bakondi felsorolta: több ország kerítést épített, visszaállította vagy megerősítette a schengeni ellenőrzéseket, korlátozta a szociális juttatásokhoz és a családegyesítéshez való hozzáférést, és – vegyes eredménnyel – a kiutasítások végrehajtását is erőltette. Példaként a görög–török határnál zajló bővítést említette: Athén folyamatosan hosszabbítja az evroszi acélkerítést – írja az MTI. Lengyelország 2022-ben pedig befejezte a belarusz határ falát, amelyet 2023-ban elektronikus rendszerrel egészítettek ki. 

A belső határokon is keményebb lett a gyakorlat: Németország 2024 őszén átmeneti ellenőrzéseket rendelt el valamennyi szárazföldi schengeni határszakaszán az illegális migráció és a biztonsági kockázatok miatt. Az uniós jog erre rendkívüli helyzetben lehetőséget ad.

Uniós kettős mérce és magyar reakció

A főtanácsadó felhívta a figyelmet: miközben más tagállamok kerítései részben uniós forrásokkal épültek vagy kiegészültek technológiával, a magyar határzár 2015-ben hazai költségvetésből valósult meg, és Magyarország nem támogatást, hanem eljárásokat és bírságot kapott. Az Európai Unió Bírósága 2024-ben példátlan szankciót szabott ki: 200 millió eurós átalánybírságot és napi egymillió eurós késedelmi bírságot állapított meg a menekültügyi ítélet végre nem hajtása miatt. A kormány ezt vitatja, de a döntés jelzi a vita élességét.

Mi következik Brüsszelben?

Bakondi szerint a nemzeti szinten elindult szigorodás előbb-utóbb a Tanács napirendjén is változást kényszerít ki. A kvótaszerű áthelyezési elgondolások – amelyek a magas terhelésű országokból alacsony terhelésű tagállamokba irányítanák a migránsokat – Közép-Európában tartós nyugtalanságot keltenek, mert a térség nem szeretné megismételni a nyugat-európai nagyvárosokban tapasztalt közbiztonsági problémákat.

A főtanácsadó leszögezte: a magyar diplomácia feladata továbbra is szövetségeseket találni a szuverén, határvédelem-központú megközelítéshez. Szerinte a legfőbb nemzeti érdek a stabil közbiztonság és a gazdasági fejlődés feltételeinek védelme – vagyis annak megőrzése, hogy az országban ne jelenjen meg az illegális bevándorlás, és ne nőjön a terrorfenyegetettség. A kormányzati álláspont ezzel összhangban a határőrizet további megerősítését és a brüsszeli vitákban a kényszerkvóták elutasítását képviseli.

Hirdetés