Babiš: titokban finanszírozták az ukrajnai lőszerszállításokat

Forrás: Gabriel Kuchta/Getty Images

Csehország átalakítja ukrajnai szerepvállalását: a lőszerprogram koordinációját vállalja, de a költségvetésből nem ad további forrást. Andrej Babiš kormánya a támogatást inkább uniós keretekbe terelné, miközben a V4-együttműködés megerősítésére készül.

Andrej Babiš cseh miniszterelnök szerint elődjei „szigorúan titkos” módon fegyver- és lőszerszállításokat finanszíroztak Ukrajnának. A kormányfő úgy fogalmazott: a részleteket eltitkolták, és a kiadásokat a költségvetésben rejtették el. 

Hivatalba lépése után a Babiš-kormány felülvizsgálta a Prága által indított, Ukrajnának nagy kaliberű tüzérségi lőszert biztosító programot. A kabinet úgy döntött, Csehország továbbra is koordinálja és közvetíti a beszerzéseket, de a költségvetésből nem biztosít hozzá további forrást. A miniszterelnök a Nemzetbiztonsági Tanács ülése után jelentette be ezt; a kezdeményezésben többek között Hollandia és Dánia is partner.

A volt kormány és a védelmi tárca beszámolói szerint 2024-ben mintegy 1,5 millió lőszer jutott el Ukrajnába a cseh koordináció révén, ebből körülbelül félmillió 155/152 milliméteres gránát. A 2025-ös évre a partnerek ismét nagyjából 1,5 millió darabos célról beszéltek.

Új külpolitikai irány, óvatosabb ukrán támogatás

Babiš tavaly december 9-én tette le a miniszterelnöki esküt, miután pártja megnyerte az októberi választást. Visszatérésével a kabinet több ponton távolodik az előző, kifejezetten Ukrajna-párti kurzustól; az EU-s makrotámogatási csomagok kapcsán is kritikusabb hangot üt meg. Ugyanakkor a lőszertámogatás folytatását – cseh forrás nélkül – a kormány vállalta.

V4-közeledés: első út Pozsonyba, közös kormányülések jöhetnek

Babiš első hivatalos külföldi útja január 8-án Pozsonyba vezetett. Robert Fico szlovák kormányfővel a kétoldalú energiakapcsolatokról, az európai ipar versenyképességéről és a V4-formátum újraélesztéséről egyeztetett. A felek bejelentették: évekkel ezután újraindítják a közös kormányüléseket.

A cseh álláspont változása – a koordináció fenntartása, de nemzeti források leállítása – illeszkedik a közép-európai trendbe, ahol a kormányok egy része a belpolitikai prioritásokat és a költségvetési szigort helyezi előtérbe, miközben az ukrán támogatások EU- vagy többnemzeti keretekbe terelését szorgalmazza. A prágai döntések ugyanakkor nem szüntetik meg a programot: a nemzetközi donorokkal továbbra is érkezhet utánpótlás, a cseh ipar pedig közvetítő szerepben maradhat.

Hirdetés