Belgium blokkolja az orosz vagyonra épülő ukrán hitelt

Forrás: Thierry Monasse/Getty Images

Az EU-ban éleződik a vita arról, miként lehetne Kijev finanszírozását stabil pályára állítani. A Bizottság a befagyasztott orosz vagyon bevonását szorgalmazza, de a belga fenntartások miatt törékennyé vált az uniós egység. A következő napok tárgyalásai dönthetik el, lesz-e közös megoldás vagy tagállami B-terv.

Az Európai Unió évek óta nem látott belső feszültséggel néz szembe: Belgium egyedüli ellenállóként gátolja a befagyasztott orosz állami vagyonra épített, Ukrajnának szánt gigahitel uniós jóváhagyását. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jövő heti EU-csúcs előtt intenzív egyeztetésekkel próbálja meggyőzni a belga kormányt a megállapodásról. A tét nemcsak Ukrajna finanszírozása, hanem az uniós egység megőrzése is. A brüsszeli terv lényege: mintegy 210 milliárd eurónyi, főként a belga Euroclearnél immobilizált orosz eszközre támaszkodva egy hosszú távú hitelkeret biztosítása Kijevnek, első körben 90 milliárd euróval. 

Miért áll ellen Belgium?

Brüsszel álláspontja szerint a konstrukció nem az orosz vagyon kisajátítását, hanem annak jogi tulajdonban hagyása mellett a pénzügyi felhasználását célozná – ezzel is csökkentve a nemzetközi jogi kockázatokat. Erre Christine Lagarde EKB-elnök is utalt, amikor „eddigi leginkább jogállami kompatibilis” javaslatnak nevezte a friss bizottsági tervet. A belga kormány azonban továbbra is attól tart, hogy a későbbiekben Moszkva kártérítési igényekkel léphet fel, a legnagyobb kitettséget pedig épp Belgium viselné az Euroclear miatt. 

Feszülő uniós frontvonalak

A Bizottság B-terve az, hogy – ha nincs teljes egyetértés – „önkéntes koalícióban” néhány tagállam finanszírozza Ukrajnát. Ez politikailag kockázatos: a szolidaritás lazulása további repedéseket okozhat a közösségen belül. Közben egyre több tagállami és intézményi szereplő sürgetné a gyors döntést, mert Ukrajna költségvetése jövőre masszív hiánnyal számol, miközben az amerikai támogatás kiszámíthatósága is csökkent. 

Brüsszelben egyre hangosabb az az opció, hogy az uniós szerződés 122. cikkére – rendkívüli gazdasági helyzetre – hivatkozva minősített többséggel hozzanak döntést, elkerülve a vétó miatti bénultságot. Több beszámoló szerint ez a pálya most is napirenden van, ugyanakkor politikailag érzékeny, mert a vétók megkerülése növelheti a belső bizalmatlanságot. 

Verseny az idővel

A most körvonalazott konstrukció – amely nem számítaná Ukrajna adósságának a felvett összeget, és közvetlen adófizetői terhet sem jelentene – a béketárgyalások előkészítésében is eszköz lehet, hiszen pénzügyi támasz nélkül Kijev alkupozíciója gyengül. A belga ellenállás viszont egyelőre fennmaradt; a következő napok intenzív egyeztetései dönthetik el, hogy az EU közösen lép-e, vagy a tagállamok lazább együttműködésre szorulnak. 

Hirdetés