Mentőcsomag a fővárosnak: állami kezességgel hitelkeret a dolgozói bérekhez

Forrás: Hugh Rooney/Eye Ubiquitous/Universal Images Group via Getty Images

Az Országgyűlés olyan konstrukcióról tárgyal, amely állami kezesség mellett biztosítana átmeneti forrást a fővárosi bérek rendezéséhez. A tervezet szigorú feltételekhez köti az igénybevételt, miközben a kormány és a városvezetés továbbra is a felelősségről vitázik.

Ma tárgyalja az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely keretet nyitna egy, kifejezetten a fővárosi bérfizetések biztosítását célzó hitelhez. A javaslat az állam készfizető kezességét is rögzíti, vagyis a kormány garanciát vállalna a konstrukcióra – a részletes feltételekről (futamidő, kamat, fedezet) egyedi kormányhatározat döntene. A cél: elkerülni, hogy a főváros fizetésképtelensége miatt csússzanak a bérek a városházán és az önkormányzati intézményekben. A parlamenti szavazást december 17-ére ütemezték. 

Karácsony Gergely főpolgármester november 25-én levélben jelezte a miniszterelnöknek: a főváros az évet várhatóan mínusz 33 milliárd forintos folyószámla-hitelállománnyal zárná, ami január 1-jén megnyíló keret hiányához és bérfizetési kockázathoz vezetne. Két nappal később a Magyar Államkincstár újabb inkasszót hajtott végre a főváros számláján, tovább szűkítve a mozgásteret. 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte: a kabinet kész segíteni, de elvárás, hogy a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan is megállapítsa a fizetési nehézséget; ennek hiányában a kormányhivatal is hozhat erről határozatot. A kormány szándéka a bérek kifizetésének garantálása, „a főváros lakói nem lehetnek kárvallottjai” az önkormányzati finanszírozási vitáknak – fogalmazott Gulyás Gergely. 

A hitel keretei és a feltételek

A tervezet szerint a hitelt az MFB-nél igényelheti a „fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat”; ehhez a közgyűlés döntése, a főjegyző nyilatkozata és kormányzati jóváhagyás szükséges. A folyósítást legkésőbb a bérfizetési határidő előtt öt nappal lehet kérni. A konstrukcióhoz a fővárosnak fedezetet kell biztosítania, az állami kezesség pedig tényleges garanciát jelent a bank felé. A kormány jelezte: a feltételek nem lehetnek kedvezőtlenebbek a jelenlegi banki hitelszerződéseknél. 

A támogatás komoly kötelezettségekkel járna: fél éven belül részletes vagyonleltár, kétheti likviditási jelentések, konszolidált költségvetés; az átalakítások elmaradása jogkövetkezményekkel járhat. 

Politikai vita: rossz gazdálkodás vagy túlzott központi elvonás?

A kormányzati oldal a fővárosi gazdálkodást bírálja, a városvezetés viszont „sarcnak” tartja az állami elvonásokat, és a rendezetlen tételek – például trolibeszerzési előleg és közösségi közlekedési források – kifizetését kéri. A kabinet erre azt üzeni: „mindent, ami jár, ki fog fizetni”, ugyanakkor a felelősséget a városházára hárítja. A csomag benyújtása után Karácsony Gergely „uzsorásnak” nevezte a konstrukciót, míg a kormány a működőképesség biztosítását hangsúlyozza. 

A kormány benyújtotta a törvényjavaslatot, a részletekről – így a kamatszintről és a biztosítékokról – a végrehajtási döntésekben határoz majd. Ha a ház elfogadja a jogszabályt, a főváros előtt megnyílik a lehetőség a célzott mentőhitelre, ami januárban is biztosíthatja a mintegy 27 ezer fővárosi dolgozó bérének kifizetését. A politikai feszültség ezzel együtt aligha oldódik meg: a konstrukció mellett továbbra is kérdés, hogy a vitás állami–önkormányzati pénzügyi tételek hogyan és mikor rendeződnek. 

Hirdetés