Orbán Viktor: A békéhez vezető út és a magyar energiavédelmi harc

Forrás: Facebook/Orbán Viktor

A miniszterelnök a Kossuth rádióban értékelte washingtoni útját és az energiabiztonság kilátásait. Beszélt a háború lezárását célzó diplomáciai tervekről, a pénzügyi együttműködésekről, valamint a család- és nyugdíjpolitikát érintő vállalásokról.

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban értékelte washingtoni útját és a magyar energiabiztonság helyzetét. A kormányfő szerint amíg az Egyesült Államok élén Donald Trump áll, és Magyarországon „nemzeti kormány” van, fennmarad a mentesség az orosz energiát sújtó uniós szankciók alól. Úgy fogalmazott: „a rezsicsökkentés él”, a megállapodás személyek között jött létre, „a bürokraták majd írásba foglalják, de ennek nincs jelentősége”.

Energia és árak: „háromszoros számla” maradt el

Orbán Viktor állítása szerint a múlt heti egyeztetések eredménye nélkül a magyar háztartások „háromszoros rezsiszámlát kaptak volna karácsonyra”, a benzinára pedig „megkarcolná az ezer forintot”. A miniszterelnök az ellátásbiztonság alapjának továbbra is a diverzifikációt nevezte: 2010 után több új összeköttetés épült ki (például a szlovák–magyar vezeték), így bár a gáz és olaj zöme ma is Oroszországból érkezik, „másodlagos kiegészítők” is rendelkezésre állnak.

Az LNG- és atomenergia-együttműködésekről szólva leszögezte: „olyan megállapodásokat szoktam kötni a magyar gazdaság nevében, amelyek külön-külön is jók”. Az ellenzéki bírálatokra reagálva az úgynevezett „amerikai pénzügyi védőpajzsot” nem hasonlította a 2008-as IMF-programhoz, szerinte az utóbbi „súlyos megszorításokkal” járt, míg a védőpajzs több, baj esetén aktiválható eszközt jelent baráti országok között.

Békeközvetítés és budapesti csúcs

A kormányfő azt mondta, Magyarország olyan képességekkel segítheti Donald Trump béketörekvéseit, amelyek egyedülállóak Európában: „folyamatosan nyitva hagytuk a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal”, és szükség esetén ő is tud tárgyalni Vlagyimir Putyinnal. Közölte: zajlik a tervezett budapesti „békecsúcs” előkészítése.

Orbán szerint az amerikai elnök „szereti a magyarokat, a háborút pedig utálja”, és „fair, méltányos helyzetet” akar teremteni: miközben „szorítani” akar Moszkván, „nem akar ártani Magyarországnak sem”.

Brüsszeli vita: szankció vagy kereskedelempolitika?

A miniszterelnök úgy látja, két fronton kellett megvívni a „rezsivédelmi” csatát: az amerikai „konszolidált”, de „a brüsszeliekkel még meg kell harcolni”. Azt állítja, hogy miután a magyar kormány megvétózta az orosz energiára vonatkozó szankciókat, Brüsszel most kereskedelempolitikai döntéssé minősítené a behozatali tilalmat, amihez már elég lenne a minősített többség. Ezt „az európai jog és a jogállamiság nyílt megsértésének” nevezte, és jelezte: az ügyben az Európai Bírósághoz fordulnak. „Természetesen perelünk, nem törődünk bele” – fogalmazott.

14. havi nyugdíj és családtámogatás

A 14. havi nyugdíj kapcsán Orbán Viktor elismerte a költségvetési kockázatokról szóló vitát, de állítja, „megvan a pénzügyi és gazdasági alap”, ezért a kormány vállalja a kifizetést. A Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció elutasító álláspontjára reagálva azt mondta: „ez egy valódi vita”, de szerinte a 14. havi nyugdíj „jó ötlet”, ahogy a legalább két gyermeket vállaló édesanyák adómentességének kiterjesztése és a gyermekek után járó adókedvezmény emelése is „belefér”.

Nevelőszülők: „erkölcsi és pénzügyi megbecsülés”

A kormányfő közölte, megduplázzák a nevelőszülők alapdíját. Indoklása szerint „a gyermekeket nem lehet magukra hagyni”, az államnak „nehéz körülmények között is helyt kell állnia”, és „az a jó, ha minél több gyereknek találunk családot”.

Hirdetés