Nincs egyezség az uniós kitoloncolási szabályokról

Forrás: Umit Donmez/Anadolu via Getty Images

Az uniós tagállamok többsége szigorítaná a bevándorlási szabályokat, gyorsabb visszaküldésekkel. A vita a tagállami döntések kölcsönös elismeréséről és a szolidaritási alap működéséről szól, a luxembourgi egyeztetésen sem várható teljes megállapodás.

Az uniós tagállamok többsége szigorúbb bevándorlási lépésekben – köztük a gyorsabb kitoloncolásokban – látja a megoldást, ám a részletek továbbra is megosztják a kormányokat. A keddi (Luxembourgban tartott) belügyminiszteri tanácsülésen sem várható áttörés. A legnagyobb törésvonal arról szól, hogy kötelezően el kell-e ismerni egymás kitoloncolási döntéseit. Svédország és Németország csak önkéntes elismerést támogatna a nemzeti menekültügyi rendszerek közötti különbségek miatt, míg más országok attól tartanak, idegen határozatokat kellene végrehajtaniuk. Jelenleg az EU-ban a elutasított menedékkérők mintegy ötödét küldik vissza származási országába.

Hirdetés

Az Európai Bizottság márciusban új, közös „Visszatérési Rendszert” javasolt, amely az egységesebb és gyorsabb eljárásokon túl a tagállami döntések kölcsönös elismerését is bevezetné, és – megállapodások alapján – lehetővé tenné a visszaküldéseket harmadik (EU-n kívüli) országokba. A cél a jelenlegi alacsony végrehajtási arány javítása az alapjogok tiszteletben tartása mellett. A javaslat az uniós migrációs paktum végrehajtását egészítené ki, de még parlamenti és tanácsi jóváhagyásra vár.

Tovább fokozza a vitát a „szolidaritási mechanizmus”: a migrációs nyomás alatt álló tagállamok tehermentesítését önkéntes áthelyezéssel vagy pénzügyi hozzájárulással képzeli el, ám több kormány – köztük Lengyelország – elutasító, és a vállalások–teljesítések közötti rés eddig is jól látszott.

Nemzetközi bírálók és jogvédők közben arra figyelmeztetnek, hogy az uniós visszatérési arány növelésének terve – például a harmadik országokban létrehozandó „return hubokkal” – jelentős jogi és emberi jogi kérdéseket vet fel.