A Magyar Honvédség átalakul: adatalapú haderő és drónok

Forrás: Facebook/Szalay-Bobrovniczky Kristóf

A balatonfüredi Space & Defense Day üzenete egyértelmű: a honvédelem jövője az adatalapú döntéshozatalra és a szoftveralapú rendszerekre épül. A kibertérben zajló állandó küzdelem, a drónrendszerek terjedése és az űralkalmazások szerepe együtt formálják át a Magyar Honvédség működését – az államigazgatás bevonásával.

Balatonfüreden, az Anna Grand Hotelben tartott Space & Defense Day konferencián Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a haderőátalakítás legújabb irányairól, a kiberfenyegetések súlyáról és az űripari együttműködések jelentőségéről beszélt. A rendezvény az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) szervezésében zajlott; a fórum idén az Európai Űrügynökség (ESA) 50. születésnapjához és Magyarország ESA-tagságának 10. évfordulójához is kapcsolódott, a nemzetközi űrközösség képviselőinek részvételével. A konferencia helyszínét és kereteit az Infotér hivatalos felületei és a hazai innovációs ökoszisztéma szervezetei is megerősítették.

„Vasalapú” logikából adatközpontú haderőbe

A miniszter szerint a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség még részben „ipari korszakból maradt, vasalapú” logikában működik, amit adatközpontú, szoftveralapú, mesterséges intelligenciával támogatott architektúrára kell cserélni. Ennek kulcseleme a „Digitális Katona” koncepció: a katonák hordozható szenzorokkal és kommunikációs eszközökkel maguk is valós idejű adatszolgáltatókká válnak, az egyéni rendszerek pedig a harcjárművek és parancsnoki szenzorhálózatok adataival olvadnak össze. A program évek óta a honvédségi digitalizáció egyik zászlóshajója, amely hivatalos honvédségi és szakmai anyagok szerint a teljes döntéstámogatási láncot teszi adatalapúvá.

Szalay-Bobrovniczky arra is kitért, hogy a transzparens frontvonalak korában – drónok, kamerák, radarok és nyílt forrású felvételek között – „szinte semmi nem marad rejtve”. A döntések felgyorsítását és a „szenzorfúziót” (egymásnak akár ellentmondó jelek összevetését) az MI végzi; e megközelítésről a tárcavezető korábbi technológiai fórumokon is beszélt.

Kiberbiztonság mint „negyedik hadszíntér”

A miniszter „folyamatos, békeidőben is zajló” küzdelemnek nevezte a kibertérben vívott harcot, és szervezeti szabályozásokkal igyekszik megelőzni, hogy a belső adatok kikerüljenek nyilvános felületekre. Ennek aktualitást ad, hogy az utóbbi hetekben a Tisza-applikáció körüli adatkezelési vita országos ügy lett: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közölte, vizsgálta a szolgáltatás adatkezelési feltételeit, és hatósági ellenőrzést is indított az újabb adatszivárgási bejelentések nyomán. A NAIH szerint a tájékoztató alapján az adatok uniós és brit adatfeldolgozóknál kerülnek kezelésre, a tárolás pedig luxemburgi szolgáltatónál történik.

„Száz okos drón egy harckocsi helyett”?

A honvédelmi tervezésben a vertikális („kevés, nagyon drága platform”) és a horizontális („sok, olcsó, rajban működő eszköz”) logika kombinációját sürgette. A drónrendszerek „nyájszerű” alkalmazása mérsékli a klasszikus, nagy értékű platformokra jellemző kitettséget – fogalmazott. E szemlélet illeszkedik a nemzetközi trendekhez, ahol a rajintelligencia és a költséghatékony autonóm rendszerek egyre nagyobb részt kapnak a harctéri feladatokból.

Az űr mint „ötödik dimenzió”

A miniszter külön hangsúlyozta: a világűr az információs fölény és az elrettentés új terepe. A példák között elhangzott, hogy az ukrán hadsereg kommunikációs gerinchálózatában kiemelt szerepet játszik a Starlink műholdas rendszer – ezt független beszámolók is alátámasztják, amelyek szerint a szolgáltatás a frontvonalakon és a civil szférában is kritikus funkciókat lát el, még akkor is, ha időszakos globális kiesések érzékeny zavarokat okozhatnak.

Az űripari kontextushoz hozzátartozik, hogy 2025 az ESA alapításának 50. évfordulója, Magyarország pedig 2015 óta teljes jogú tag – a jubileum alkalmat ad hazai űripari projektek és kettős felhasználású (civil-védelmi) alkalmazások bemutatására is.

Hirdetés

Nemzetközi együttműködések és regionális láncok

A szervezők szerint a Space & Defense Day a közép- és kelet-európai térség egyik legnagyobb űr- és védelmi fókuszú találkozója, amely vállalatok, egyetemek és kormányzati szereplők közötti „speed-dating” formátumú egyeztetésekkel is teret ad a partnerségeknek. A fórum idei kiemelt témái a reziliencia, fenntarthatóság és szuverenitás voltak, ami jól illeszkedik az európai űr- és védelmi autonómia körüli vitákhoz.

A plenárison elhangzott: az Egyesült Államokban tucatnyi űripari „unikornis” működik, míg Európában jóval kevesebb – ezért kulcsfontosságúak a nemzeti zászlóshajó-programok és a határokon átívelő konzorciumok. Szó esett indiai, adriai és balti partnerekkel kötött együttműködésekről is, amelyek regionális platformok létrehozását célozzák.

„Nem állhat meg a honvédség határainál” – államigazgatási integráció

Szalay-Bobrovniczky úgy fogalmazott: a digitalizáció csak akkor ér valamit, ha a honvédségen túl az egész államigazgatás rendszere is képes kapcsolódni hozzá. A próbakő az Adaptive Hussars 2025 (ADHU25) országvédelmi gyakorlat, amelyet a Honvédség a rendszerváltás óta „legösszetettebb” műveletként jellemez: nemzeti és NATO-szövetséges elemekkel, több fegyvernemet egyszerre megmozgatva, a civil közigazgatás bevonásával. A HM hivatalos tájékoztatása szerint a gyakorlat szeptember–októberben zajlott, a cél a teljes spektrumú reagálóképesség bemutatása és a rendszerszintű együttműködés tesztelése volt.

Miért fontos mindez? Három tétel a magyar védelmi ökoszisztémának

1) Adat szuverenitás = nemzeti szuverenitás. A kiberfenyegetések nem „kampánytémák”: az adatkezelési szabályok és gyakorlatok hibái valós nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek. A NAIH legutóbbi közleménye és ellenőrzései emlékeztetnek: a jogszerű adatkezelés technikai és földrajzi garanciáit (adatfeldolgozók, tárhely, továbbítás) egyértelművé kell tenni.

2) Olcsó, rajban működő rendszerek kora. A drón-ökoszisztéma horizontális, skálázható képességfejlesztést kínál: a harctéri transzparenciában a sok szenzor–kevés célpont viszony a döntési ciklus lerövidítésével párosul. A Digitális Katona-program és a szenzorfúzió ebből a logikából következik.

3) Az űrstratégia nem luxus. Az ESA-jubileum és a magyar tagság 10 éve nemcsak ünnepi alkalom: a műholdas megoldások (távérzékelés, kommunikáció, helymeghatározás) mind a védelmi, mind a civil szférában kritikusak. Az ukrajnai tapasztalatok – a Starlinkre épülő kommunikációs gerinc és annak sérülékenysége – egyszerre mutatják az űrinfrastruktúra erejét és a függőség kockázatait.

Ünnep és realitás: ESA50 és HUN10

Az ESA 1975-ös megalakulásából idén 50 év telt el; az ügynökség ennek kapcsán az elért tudományos és ipari eredmények mellett a jövő európai űrszerepét is újragondolja. Magyarország 2015-ben vált teljes jogú taggá, és azóta kutatási, ipari és oktatási programokban vesz részt – többek között az ESERO (űr-oktatás) hazai irodájának megnyitásával és hazai űripari projektek ESA-csatornákon való finanszírozásával.