Kína és a Fülöp-szigetek újabb tengeri összetűzésbe keveredett

Forrás: Philippine Coast Guard/Anadolu via Getty Images

Újabb összetűzés történt a Dél-kínai-tengeren, a Thitu-sziget közelében egymásnak ütközött egy kínai parti őrségi és egy Fülöp-szigeteki járőrhajó. A felek kölcsönösen egymást hibáztatják, miközben a Spratly térségében hónapok óta sűrűsödnek az incidensek és nő a félreértések kockázata.

Újabb incidens történt a Dél-kínai-tengeren: a Fülöp-szigetek közlése szerint a kínai parti őrség vízágyúval célzott egy kormányzati hajóra, majd szándékosan neki is ütközött a vitatott Thitu-sziget (Pag-asa) közelében. A manilai hatóságok „megfélemlítő taktikáról” beszélnek; Kína viszont azt állítja, a Fülöp-szigeteki járművek illegálisan hatoltak be a Sandy Cay környéki vizekre és veszélyesen manővereztek. Személyi sérülés nem történt, a hajókon kisebb károk keletkeztek.

A Fülöp-szigeteki hajó a halászok támogatását végző küldetés része volt, amikor kínai parti őrségi egységek vízágyúzták, majd a tatjánál érintőlegesen ütköztek vele. Peking szerint a Fülöp-szigeteki egységek figyelmen kívül hagyták a többszöri felszólítást, és a Sandy Cay körüli szigettől délre közelítették meg a kínai hajót. Az Egyesült Államok manilai nagykövete elítélte az esetet és agresszívnek nevezte a kínai fellépést.

Egymást követik az összetűzések

Az incidens az idei év több, hasonló esetébe illeszkedik. Szeptember közepén a Peking által ellenőrzött Scarborough-zátony közelében vízágyús támadás ért egy Fülöp-szigeteki ellátóhajót, amelynek fedélzetén egy fő megsérült – a manilai parti őrség fotókat és videót is közzétett a károkról.

Tavasszal a Pag-asa (Thitu) környéki Sandy Cay-nél a kínai parti őrség és tengerészeti milícia „veszélyes manőverekkel” akadályozott egy Fülöp-szigeteki tudományos küldetést; a BFAR (halászati hatóság) szerint a BRP Datu Sanday-t oldalról kétszer is hozzáért a 21559-es oldalszámú kínai egység.

A térségben időszakosan nagyszámú kínai hajó jelenik meg: a Fülöp-szigeteki hatóságok idén februárban több mint ötven tengeri milíciahajót és egy kínai parti őrségi egységet azonosítottak Pag-asa közelében. Már 2024 végén is mintegy 60 kínai civil/milíciahajót mutattak ki műholdfelvételek a sziget térségében.

Hirdetés

A jogi háttér és a felek álláspontja

A Fülöp-szigetek a nemzetközi jogra hivatkozik: a hágai Állandó Választottbíróság 2016. júliusi ítélete kimondta, hogy Kína „kilenc szaggatott vonalon” alapuló, történelmi jogokra hivatkozó követelései – amennyiben meghaladják az ENSZ Tengerjogi Egyezménye szerinti jogosultságokat – nem bírnak jogalappal. Kína az ítéletet elutasítja, és továbbra is saját joghatóságát hangsúlyozza.

Manila az utóbbi hónapokban többször jelezte: fenntartja jelenlétét a vitatott tengerrészeken, különösen a halászok támogatása és a szigetek ellátása érdekében, ugyanakkor igyekszik diplomáciai csatornákon kezelni a konfliktusokat.

Miért fontos a Thitu–Sandy Cay térség?

Thitu (Pag-asa) a Spratly-szigetcsoport legnagyobb, Fülöp-szigetek által lakott szigete és kulcsfontosságú előretolt bázis a térség megfigyelésében. A környező homokpadoknál és zátonyoknál – így a Sandy Cay-nél is – rendszeresek az összetűzések a parti őrségi és milíciahajók között, ami növeli a balesetveszélyt és a félreértések esélyét. 

A térség stratégiai és gazdasági jelentősége – a globális kereskedelem jelentős része halad át itt – változatlanul nagy, a felek pedig kölcsönösen egymást hibáztatják az eszkalációért. Rövid távon az incidensek folytatódása és egy újabb diplomáciai–katonai feszültségspirál kockázata a legvalószínűbb forgatókönyv, miközben a 2016-os döntés érvényesítése továbbra is nyitott kérdés marad.