Orosz toborzás: állampolgárság és zsold a frontszolgálatért

Forrás: Klaudia Radecka/NurPhoto via Getty Images

Moszkva egyre nagyobb erőkkel keresi a külföldi jelentkezőket: gyors honosítást, magas juttatásokat és teljes ellátást ígér. A csábító ajánlatok mögött azonban gyakran harctéri bevetés és nehezen visszavonható megállapodások várják az érkezőket. 

Egyre agresszívebb kampánnyal toboroz külföldieket az orosz hadsereg az ukrajnai frontokra: állampolgárságot, kiemelkedő zsoldot és ingyenes egészségügyi ellátást ígérnek a jelentkezőknek. Egy 54 éves jordániai taxisofőr esete jól mutatja, hova vezethet ez a rendszer. A Telegramon kapott ajánlat „hátországi” munkát ígért, a férfi azonban rövid kiképzés után előretolt állásban találta magát Délkelet-Ukrajnában. A család állítása szerint orosz tolmácsot nem biztosítottak neki, a szerződést nem tudta ellenőrizni, a kapcsolatfelvételt intéző nő, egy Polina Alexandrovna néven bemutatkozó toborzó pedig csak jelentős pénzért engedte volna a megállapodás felbontását. A történethez hasonló panaszok sorra jelennek meg a jordán és közel-keleti sajtóban is.

Állampolgárság gyorsítva, pénz azonnal

A toborzás kulcsígérete az orosz állampolgárság. Vlagyimir Putyin 2022 óta több rendelettel egyszerűsítette a honosítást azoknak a külföldieknek, akik szerződést kötnek az orosz hadsereggel; 2024 januárjától a döntési határidőt is lerövidítették. A gyorsított eljárás a családtagokra is kiterjedhet.

A pénzügyi ösztönzők közben emelkedtek: 2024 nyarán megduplázták az egyszeri aláírási bónuszt, a minimális havi juttatás pedig meghaladja a 200 ezer rubelt, miközben egyes régiók – például Moszkva városa – saját pluszkifizetésekkel is csábítanak. A toborzási csomagok összértéke az első évben több millió rubelre hízik.

Hirdetés

Telegram-csatornák és „nemzetközi zászlóalj”

A jordán férfit – a Middle East Eye szerint – egy Polina Alexandrovna néven futó toborzó érte el Telegramon. A csatornák gyakran nem harctéri, hanem logisztikai vagy szakácsi munkát ígérnek, ám a valóság sokszor más: a szerződéskötés után a jelentkezőket a frontra irányítják. A csatornák fotókon mutogatják az újdonsült „orosz útleveles” önkénteseket, ezzel is erősítve a toborzást.

Kubaiak, ázsiaiak – nem csak a Közel-Keletről

Nem Jordánia az egyetlen célterület. Nemzetközi oknyomozások és sajtóhírek szerint kubai, közép-ázsiai, sőt dél-ázsiai állampolgárokat is szerződtetnek; a kubai toborzásról 2023-ban kiszivárgott szerződések és beszámolók részletekbe menően írták le az egyéves elköteleződést és a haláleset esetén járó milliós kártérítést. A jelenséget több elemzés is regionális hálózatként írja le.

Jogilag rendben, etikailag vitatott

A gyorsított honosításról szóló elnöki dekrétumok jogi keretet adnak a toborzásnak, de az átláthatatlan szerződéskötés, a nyelvi akadályok és a visszalépés „visszaváltásának” ára súlyos etikai kérdéseket vet fel. Emberi jogi szervezetek szerint különösen sérülékenyek azok a jelentkezők, akik munkanélküliség vagy egészségügyi okok miatt anyagi kényszerben vannak, és a Telegram-hirdetések ígéreteinek hisznek.

Ukrán oldalon is vannak külföldiek

Miközben Moszkva több kontinensről toboroz, Kijev is számít önkéntesekre: nemzetközi légiójában évek óta sok országból érkeznek harcosok, bár hiteles, naprakész összesített számot egyik fél sem közöl rendszeresen. A fronthelyzet és a veszteségek közben folyamatosan változtatják a toborzási nyomást mindkét oldalon. (A témáról több elemzés és hírforrás is beszámol.)