Orbán: tárgyalnak a katáról, az euró bevezetése nem aktuális

Forrás: Facebook/Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Orbán Viktor és Nagy Elek gazdasági tervekről beszélt: olcsó vállalati hitekről, adóterhek mérsékléséről és a béremelési alku támogatásáról. Szóba került a kata óvatos bővítése, az energiatárolás ösztönzése és az, hogy az euró bevezetése egyelőre nincs napirenden.

Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke páros interjút adott az Economxnak. A beszélgetés apropója a hétvégi bejelentés volt. A kormány a korábbi lakossági Otthon Start mintájára a vállalkozásoknál is olcsó finanszírozást kíván biztosítani; a részletek kidolgozása zajlik. A kormány párhuzamosan több, 3 százalék körüli kamatozású konstrukciót is futtat, így a nyáron bejelentett, első otthonra felvehető fix 3 százalékos lakáshitelt, továbbá a kkv-k körében a Széchenyi Kártya egyes elemeinél 3 százalékos kamatszintet.

A miniszterelnök a jóléti kiadásokról úgy fogalmazott: ezeknél „nagyon észnél kell lenni”, mert szerinte kisebb a kockázat, ha a forrásokat a gazdaság teljesítőképességének növelésére költik. Hangsúlyozta: a kormány célja az alacsony adókulcsok fenntartása, és ha lehet, a beszedett pénzek egy részének visszajuttatása a vállalkozásokhoz. A minimálbérrel kapcsolatban Orbán jelezte: a tárgyalást a szakszervezetekre és a munkaadókra bízza, ugyanakkor a kormány adócsökkentéssel segítheti a megállapodást. (A kabinet és az MKIK idén tavasz óta stratégiai megállapodásban rögzítette: a kkv-k adó- és adminisztrációs terheinek csökkentése elsődleges cél.)

Kérdésre Orbán a kata esetleges „újranyitásáról” is beszélt. Szerinte az eredeti célcsoporton túli tömeges használat „félrecsúsztatta” a rendszert, ezért 2022-ben szigorítás jött – ezt a jelenlegi szabályozás máig tükrözi. Hozzátette ugyanakkor: tárgyalnak egy olyan megoldásról, amely szélesítené a számlázási mozgásteret, de óvatosan lépnek. (A 2022. évi XIII. törvény ténylegesen átalakította az „új kata” feltételrendszerét, érdemben szűkítve az érintettek körét.)

Hirdetés

A gazdaság jövőjét illetően a miniszterelnök az ipar technológiai átalakulását emelte ki. Az akkumulátorgyártásról azt mondta: Magyarország néhány éven belül a világ élmezőnyében maradhat, különösen úgy, hogy több nyugat-európai projekt elakadt. A kontextushoz tartozik: a svéd Northvolt 2025 márciusában ténylegesen csődvédelmet kért, azóta a felszámoló több egység eladásáról és a tevékenység szűkítéséről egyeztet (például a Scania egy részleget megvásárolt). Ez a kontinens elektromobilitási törekvéseinek egyik legnagyobb visszaesése volt, ami átpozicionálhat beruházásokat a térségben.

Energiapolitikai vonalon Orbán arról beszélt, hogy Magyarország nagy hangsúlyt helyez a tárolókapacitások bővítésére. Ipari energiatárolók telepítéséről folynak tárgyalások, miközben egy lakossági akkuprogram lehetőségeit is vizsgálják. A kormány álláspontja szerint az olcsóbb és kiszámítható finanszírozás erősítheti ezeket a zöldberuházásokat; a mostani kormány–kamara együttműködésben a forráshoz jutás egyszerűsítése kiemelt cél.

A beszélgetés végén az euró kérdése került terítékre. Orbán szerint az Európai Unió „dezintegrációs szakaszban” van, ezért most nem időszerű a csatlakozás a közös pénzhez. Ezzel összhangban a kormányfő hétfőn is úgy nyilatkozott: Magyarországnak nem szabad szorosabbra fűznie a viszonyt az EU-val az euró bevezetésével. Hivatalos konvergenciaoldalról nézve: az EKB 2024-es jelentése szerint a nem euróövezeti országok – köztük Magyarország – nem teljesítik maradéktalanul a kritériumokat, és nincs cél­dátum a csatlakozásra.

A most bejelentett és kilátásba helyezett intézkedések – az adócsökkentési csomagok, az olcsó hitelek és a kkv-k adminisztratív terheinek mérséklése – egy irányba mutatnak: a kabinet ösztönözné a beruházásokat és a termelékenység-növekedést. A lakossági oldalon az Otthon Start 3 százalékos, fix kamatozású hitele elindult, a tárcák szerint jelentős az érdeklődés; a vállalkozásoknál a Széchenyi Kártya elemein látszik 3 százalékos kamatszint. Ezek tartós hatását ugyanakkor a makrogazdasági pálya és a globális kereslet alakulása döntheti el.