Fordulat az orosz olaj ügyében?

Forrás: chengwaidefeng/GettyImages

Donald Trump amerikai elnök a NATO-tagállamokhoz intézett felhívásában az orosz olajvásárlás megszüntetését és a közvetítő cégek elleni szankciók bevezetését sürgette. A kérdésben a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője, Hortay Olivér kedden a Facebookon fejtette ki véleményét.

Hortay szerint Brüsszel Magyarországot és Szlovákiát próbálta felelőssé tenni az orosz energiaimport fenntartásáért, noha e két ország történelmi és földrajzi adottságai miatt kényszerül az orosz energiahordozókra, és globális szinten is elenyésző mennyiséget vásárol. Nem azzal a két országgal van probléma, amelyek történelmi és földrajzi adottságaik miatt rászorulnak az orosz energiahordozókra, ráadásul globális viszonylatban marginális mennyiséget vásárolnak, hanem azokkal, amelyek “papíron” leváltak, de a gyakorlatban, közvetítőkön keresztül továbbra is óriási tételben vásárolnak – fogalmazott.

A szakértő adatokkal is alátámasztotta állítását. India orosz olajimportja 2021-ben hárommillió tonna volt, 2024-re azonban 90 millió tonnára emelkedett. A NATO-tag Törökország behozatala ugyanebben az időszakban 6-ról 13 millió tonnára nőtt. Emellett Kazahsztán olajexportja az EU felé 40-ről 55 millió tonnára bővült, India olajtermék-kivitele 5-ről 15 millió tonnára, míg Törökországé 5-ről 12 millió tonnára.

Hortay kiemelte, hogy miközben a vezetékes orosz szállítások visszaestek, az Európai Unió cseppfolyósított földgázvásárlása 12-ről 20 milliárd köbméterre emelkedett, főként francia, spanyol és belga kikötőkön keresztül. A nukleáris fűtőelemek terén pedig Oroszország részesedése továbbra is meghaladja a 20 százalékot az uniós piacon.

A Századvég vezetője emlékeztetett: miközben a közvélemény figyelmét Magyarország és Szlovákia felé terelték, „a főáramú média Magyarországgal és Szlovákiával volt elfoglalva”, Brüsszel két nappal Trump felhívása után határozatlan időre elhalasztotta az újabb szankciós csomag beterjesztését.

Hirdetés