AI és társadalom: új munkarend vagy új kiszorult réteg?

Forrás: Index.hu

A mesterséges intelligencia nem csupán technológiai újítás, hanem alapvető gazdasági, nemzetbiztonsági és társadalmi kérdés is – hangsúlyozta György László, kormánybiztos Tusványoson. Orbán Viktor miniszterelnök 2025 februárjában nevezte ki Palkovics Lászlót a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosnak, ezzel jelezve, hogy a terület kiemelt figyelmet élvez a kormányzati döntéshozatalban. A szakmai fórum résztvevői szerint az MI kérdésköre nemcsak lehetőségeket rejt, hanem súlyos kihívásokat is hordoz.

György László rámutatott, hogy egy nagy nyelvi modell fejlesztéséhez adat, számítási kapacitás és algoritmus szükséges – ezek viszont gyakran külföldi kontroll alatt állnak. Ez felveti a függetlenség kérdését: a hozzáférés bármikor korlátozható, az adatfeldolgozás irányultsága pedig manipulációs kockázatot hordozhat, ha nem a magyar értékrendnek megfelelő információval történik a tanítás. A SWIFT-rendszerhez hasonlóan, ezek a technológiai hálózatok is geopolitikai nyomásgyakorlás eszközévé válhatnak.

A technológiai fejlődés nyomán a munkapiac is átalakul. Harari elméletét idézve, György László a „haszontalanok osztálya” kialakulásának veszélyére figyelmeztetett. Az MI és a robotika miatt egyes munkakörök eltűnhetnek, és egyes társadalmi rétegek kiszorulhatnak a munkamegosztásból. Példaként hozott egy nemzetközi tanácsadó céget, ahol idén jelentősen csökkentették az új belépők számát, annak ellenére, hogy a munkaterhelés nem változott. A kormány szerint a megoldás az oktatás gyors átalakítása lehet.

Hirdetés

A társadalmi kiszorulás megelőzése érdekében nem általános alapjövedelmet, hanem feltételes támogatási rendszert javasolnak, amely tanulásra és fejlődésre ösztönöz. A Makronóm Intézet hamarosan bemutat egy 170 oldalas tanulmányt, amely nemzetközi oktatási rendszereket elemzett mesterséges intelligencia segítségével, és a leghatékonyabb gyakorlatokat azonosította. A cél, hogy senki ne váljon tartósan kívülállóvá, hanem új készségek révén ismét bekapcsolódjon a társadalmi és gazdasági életbe.

Az egészségügy területén már működő AI-alapú megoldásokat mutattak be: Angliában például chatbotok segítettek a várólisták csökkentésében, Magyarországon pedig képalkotó diagnosztikát támogató rendszerek és onkológiai szoftverek nyertek teret. Ugyanakkor a szakértők hangsúlyozták, hogy az emberi felelősségvállalás továbbra is kulcsfontosságú. Az MI nem képes önállóan helyettesíteni az emberi döntéshozatalt, és a technológiát kizárólag kiegészítő eszközként érdemes használni.

A szakértők szerint az AI csak akkor segíti az ember fejlődését, ha azt tudatosan, előzetes gondolkodás után alkalmazzák. Az MIT kutatói EEG-vizsgálatokkal igazolták, hogy az MI használata önmagában csökkenti az agyi aktivitást, de ha előtte brainstorming zajlik, az aktivitás növekszik. Ezért a képzés és a továbbképzés kulcsfontosságú. A tusványosi kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy az MI nemcsak eszköz, hanem tanulási lehetőség is – a jövő az ember és gép együttműködésében rejlik.