Történelmi aszály – nemcsak nálunk

Forrás: Femina.hu

Az Egyesült Államok délnyugati térségében az elmúlt években veszélyes méreteket öltött a szárazság és az aszály. A hegycsúcsokon olvadó hó és a Colorado folyó ellenére a víztározók folyamatosan apadnak. A kevés csapadékot a kiszáradt talaj már nem tudja megtartani.

A problémáért a környezetszennyezés és a mikroszkopikus aeroszolrészecskék is felelősek. A helyzet romlását az is súlyosbítja, hogy az 1980 óta eltelt időszakban mintegy 23 százalékkal csökkent a téli csapadékmennyiség, ami közvetlenül érinti a Colorado folyó vízellátását és a mezőgazdasági termelést. Az állandósuló csapadékhiány és az emelkedő átlaghőmérséklet együttesen az utóbbi évezred legszárazabb időszakát hozta el a régióban – derül ki a Cornell Egyetem kutatásából, ami a Nature Geoscience-ben jelent meg az elmúlt 22 évben mért szárazság példátlan az elmúlt 1200 évben.

A tanulmány szerint az aeroszolok jelentősen megváltoztatják a légköri áramlatokat. A széntüzelésből, ipari forrásokból és járművek kipufogógázaiból származó részecskék a légkörbe jutva módosítják a jet stream, azaz a futóáramlás útvonalát. Ez a gyors széláramlat befolyásolja a ciklonok, anticiklonok mozgását és az esőzés, havazás alakulását. Ha a jet stream hullámzani kezd, szélsőséges időjárási jelenségek jelenhetnek meg. A hideg levegő délebbre, a melegebb, nedves légtömegek pedig északabbra kerülnek.

Hirdetés

A légköri áramlatok eltolódása a Csendes-óceán északi részén azt eredményezi, hogy a téli viharok elkerülik Arizonát, Új-Mexikót és Dél-Kaliforniát. Kína levegőminőségi intézkedései 2013 és 2019 között ugyan mintegy harmadával csökkentették a légköri finomrészecske-szennyezést, de a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátása továbbra is nő. Az El Niño ugyan hozhatna csapadékot, de a régióban tapasztalható felmelegedés és az aeroszolok hatása ezt gyengíti. Az 1980 és 2014 közötti időszakban a talaj nedvességtartalma a délnyugati térségben gyorsabban csökkent, mint az elmúlt száz év bármelyik másik évtizedében.

A csökkenő talajnedvesség egyre gyakoribb hőhullámokat okoz, amelyek tovább súlyosbítják az aszályt. A száraz talaj kevésbé hűti a levegőt párolgás útján, a felmelegedő légkör viszont több vizet von el a növényekből és a talajból. Bár a hajók és gyárak aeroszolkibocsátásának csökkentésére vonatkozó szabályok javuló levegőminőséget hoznak, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a trópusok felmelegedési trendjei rövid időn belül ismét súlyosbíthatják a helyzetet.

A melegebb tengerek a légkörbe jutó extra hő révén tovább erősítik az időjárási szélsőségeket. A Cornell Egyetem kutatása szerint ezek a változások hosszú távon meghatározzák a régió vízgazdálkodását és mezőgazdasági lehetőségeit.

A klímaváltozás hatása Magyarországon is egyre érzékelhetőbb. Az idei nyár közepére már több milliárd forintos kár érte a gazdákat, miközben a csapadék mennyisége 25–40 százalékkal marad el az ötven évvel ezelőtti átlagtól. A 2024-es nyár Magyarországon országos átlagban is melegebb volt, mint Spanyolországban, és csak néhány európai országban mértek ennél magasabb értékeket. A szakértők szerint a régió, így Magyarország és a Balkán-félsziget, Európa leggyorsabban száradó területei közé tartozik.

A tendencia szerint a meleg és száraz időjárás gyakoribbá és súlyosabbá válik, ami az aszályok előfordulását is növeli. A klímaváltozás kezeléséhez az elemzések szerint sürgősen beruházásokra van szükség a vízmegtartás és vízpótlás fejlesztése érdekében.