Kárpátaljai férfi halála újraindította a mozgósításvitát

Forrás: portfolio.hu

Sebestyén József halála az ukrán mozgósítás körülményeit és társadalmi megítélését helyezte a középpontba, miközben a hadsereg válsággal küzd. Egyre többen dezertálnak, és egyre nehezebb a sorozás.

A napokban elhunyt Sebestyén József esete széles körű figyelmet váltott ki Magyarországon és nemzetközi szinten is. A kárpátaljai magyar férfiról megjelent felvételeken legyengült, megalázott állapotban látható, ami jelentős felháborodást keltett. Az elérhető információk alapján Sebestyént Ukrajnában erőszakkal mozgósították, és bántalmazás következtében hunyt el. Az ukrán hadvezetés ezzel szemben azt állítja, hogy halálát tüdőembólia okozta. Visszautasítja a kényszersorozásról, embertelen bánásmódról szóló vádakat. A magyar kormány tiltakozott az eset miatt, és a felelősök mielőbbi azonosítását, felelősségre vonását követeli.

A történet rávilágított az ukrán mozgósítási rendszer számos ellentmondására és társadalmi feszültségére. Seremet Sándor, az Eurázsia Központ és a Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint a magyar közvéleményben gyakran tévesen használják a „kényszersorozás” kifejezést. Ukrajnában 2022 óta hadiállapot van, így mozgósítás zajlik, nem sorozás. A 25–60 év közötti, egészséges férfiak kötelesek katonai szolgálatot vállalni, ha nem tartoznak a mentességet élvező csoportokba. A hadkiegészítő parancsnokságok emberei sok esetben erőszakkal viszik be azokat, akik nem önként jelentkeznek, sőt, a behívó átvételétől kezdve a szolgálat is kötelező. Emiatt sokan menekülni próbálnak, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Hirdetés

A mozgósítás megítélése az ukrán társadalomban is erősen megosztott. A „buszifikáció” kifejezés terjedt el, amely arra utal, hogy a katonajelölteket az utcáról kisbuszokba tuszkolják, és gyakran nem engedik őket haza. Több esetben tüntetések és utcai konfliktusok is kialakultak a toborzók és a lakosok között, különösen ott, ahol nőket is érint a családtagok mozgósítása. Az ukrán ombudsman, Dmitro Lubinec több ügyben vizsgálatot indított. Felmerült az emberi jogok megsértésének gyanúja is. Az Index információi szerint a háború kitörése óta legalább tíz férfi vesztette életét mozgósítás során, közülük ketten idén júliusban, Kárpátalján. A hivatalos indoklások többsége „hirtelen egészségromlást” említ, de családtagok szerint megaláztatás és fizikai nyomás is közrejátszhatott.

A hadsereg helyzete folyamatosan romlik, a dezertálás egyre nagyobb problémát jelent. 2025 első felében több mint 107 000 büntetőeljárás indult katonai szolgálat önkényes elhagyása miatt, de ezek csupán 3,3 százalékában történt vádemelés. A legtöbb dezertőr nem tér vissza a hadseregbe, ami jelentős hiányt okoz a fronton. A motiváció hiánya, az erőszakos mozgósítás és a társadalmi igazságtalanságérzet tovább rontja a katonai morált. A magyar közösség férfi tagjaira is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármely ukrán állampolgárra, és Kárpátalján a határ menti régiókban szigorúbbak az ellenőrzések.

A mozgósítás során jelentkező túlkapások és halálesetek aláássák az ukrán társadalom bizalmát a hadsereg iránt, miközben a konfliktus folytatódik, és a fronton egyre kevesebben harcolnak.