Új felfedezések segíthetik az Alzheimer-kór megértését

Forrás: hvg.hu

A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársai újabb fontos lépést tettek annak feltárásában, hogyan specializálódnak az agysejtek egy-egy feladatra. A Nusser Zoltán vezette kutatócsoport vizsgálata rávilágított, hogy a térbeli tájékozódásban kulcsfontosságú hippokampuszban található idegsejtek aktivitása jelentősen eltérhet.

A hippokampuszban található helysejtek csak akkor aktívak, amikor az élőlény egy adott helyen tartózkodik. Érdekesség, hogy egy adott feladat során az idegsejtek mintegy fele aktív, míg a többi sejt „csendben marad”, vagyis nem mutat számottevő aktivitást. A magyar kutatók éber egereken végzett mérésekkel, egy virtuális valóságban végrehajtott feladat során követték nyomon az agysejtek működését. Az állatok mozgásához kapcsolódóan az idegsejteket két típusra osztották: aktív helysejtekre és csendes sejtekre, majd további, részletes vizsgálatokat folytattak ezekkel a csoportokkal.

Elsőként az idegsejtek elektromos tulajdonságait vizsgálták. Az eredmények szerint ebben a tekintetben nem volt jelentős különbség a két sejttípus között. Ez önmagában nem magyarázza, miért lesz az egyik sejt aktív, míg a másik inaktív. A következő lépésben a kutatók azt tanulmányozták, hogy a csendes sejtek nagyobb gátló hatásnak vannak-e kitéve más idegsejtek részéről. A gátló szinapszisok sűrűségének vizsgálata azonban szintén nem mutatott lényeges eltérést.

Hirdetés

A kutatás harmadik fázisában a figyelem a sejtek dendritjeire és az azokon található tüskékre irányult. Ezek a tüskék az információt fogadó sejtnyúlványok, amelyek a beérkező serkentő jeleket veszik fel. A vizsgálatok alapján kiderült, hogy bár a dendrittüskék sűrűsége hasonló volt a két csoportban, az aktív helysejtek tüskéi nagyobbak voltak, vagyis ezek az idegsejtek erősebb serkentő bemeneteket kapnak.

A kutatók szerint az agysejtek aktivitásbeli különbsége elsősorban az eltérő serkentő bemeneti erősséggel magyarázható, míg az elektromos tulajdonságok vagy a gátló hatások kisebb szerepet játszanak. Az eredmények segítenek jobban megérteni, hogyan válik egy-egy agysejt adott feladatra specializálttá.

A felfedezések hosszú távon hozzájárulhatnak olyan betegségek, mint az Alzheimer-kór jobb megértéséhez és kezeléséhez, ahol a térbeli tájékozódás és a memória károsodása jelentős problémát jelent. A kutatás részletes eredményeit a rangos PNAS tudományos folyóiratban publikálták.